A mű eredeti címe: Let’s Both Win, szerzője Arnold Moll pszichológus, a Focus on the Family igazgatósági tagja Dél-Afrikában, több könyv írója.
„Rövid ideig tartó elégedettséget okozhat egy vita megnyerése vagy társunk legyőzése, de ha a kapcsolatunk kárt szenved, mindketten veszítünk.”
Házasságban élőknek, házasságra készülőknek és házassági problémákkal küszködőknek igyekszik segítséget nyújtani a szerző.
Mindenki társra vágyik, nem is bírhatjuk ki magányosan, ideig-óráig a legönállóbb embernek is szüksége van valakire. Ha a kapcsolat hosszú ideig tart, annál jobb, bár ez korunkban sajnos egyre kevésbé általános. Nem a nehézségek lettek nagyobbak, talán mi váltunk egy kicsit türelmetlenebbé.A házasság nagyon jó dolog, de egyáltalán nem egyszerű feladat. Nem árt, ha találunk hozzá valamilyen segédletet, ami " ha nem is old meg mindent helyettünk " nagyon hasznos lehet, könnyebb és nehezebb időszakokban egyaránt. Ha tehát házasodunk, házasodtunk, esetleg házasodni fogunk, mindenképpen érdemes elolvasnunk Arnold Mol Házaspárbaj című könyvét, amely a Harmat Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző - természetesen - maga is házas, és nem titkolja, neki is voltak problémái a kapcsolatában. Pelikán elvtárs óta tudjuk, hogy "az élet nem habos torta", ebből a könyvből kiderül, hogy a házasság sem az. Sőt! Nem is lesz soha az, ha nem teszünk érte. De vigyázat! Ez a fajta "munka" sohasem szűnik meg, nem dőlhetünk elégedetten hátra, és ha nem vigyázunk, könnyen egy kedves válóperes ügyvéd ízlésesen berendezett irodájában találhatjuk magunkat. Fontos, hogy elfogadjuk: nincs tökéletes házasság, nincs konfliktus mentes kapcsolat - hiszen a konfliktusok is mindennapi életünk részei.
Nono - mondhatja erre a tapasztalt házasember - hiszen szinte csak veszekszünk az asszonnyal, nincs is semmi közös bennünk. Ez természetes - feleli Arnold Mol - hiszen ahány ember, annyiféle. Illetve a helyzet mégiscsak egyszerűbb, mert Hippokratész óta tudjuk, az emberek alapvetően négyféle temperamentumba sorolhatók vérmérsékletük szerint. Lehet, hogy nem a legtudományosabb megközelítés " azért ne feledjük: a házasság sem tudományos tevékenység " de mindenképpen segít az eligazodásban. És annak megértésében, hogy bár alapvetően különbözünk, ez egyáltalán nem rossz, sőt természetes, s csak rajtunk múlik, mennyire tudjuk elviselni a másikat. A sokszínűségre, jó és rossz tulajdonságokra több bibliai példát is említ a szerző, beszél a szangvinikus Péterről, a kolerikus Pálról, a melankolikus Mózesről és a flegmatikus Ábrahámról. Ők is különböztek, mások voltak az erősségeik és gyengéik, s lám mind sikeres emberekké váltak. A kulcsszó tehát az elfogadás. El kell fogadnunk magunkat és társunkat is, hiszen nem egy jó út létezik, nem egyfajta "jó" személyiség, hanem számtalan. Ha ezt nem vagyunk képesek megérteni, s mereven ragaszkodunk a saját magunk által képviselt ideákhoz, akkor ne várjunk túl sok jót egy kapcsolattól! Fogadjuk el, hogy máshogy is lehet csinálni, máshogy is lehet élni, máshogy is lehet gondolkozni és ezzel már meg is tettük az első nagy lépést a jó házasság, a jobb élet felé.
Mol természetesen kitér az elkerülhetetlen konfliktushelyzetek kezelésére is. Magunk és társunk elfogadása után nagyon fontos, hogyan oldjuk meg azt a helyzetet, amikor valamiben mégsem értünk egyet. Nyugodjunk meg: ilyen bőséggel lesz egy házasságban, és ha nem tudjuk megfelelően kezelni, akkor könnyen elmérgesedhet a "békeidőben" egyébként jó viszony. Hosszasan olvashatunk a különféle viselkedési mintákról, arról, hogy miként tudjuk feldolgozni a vitákat, s hogyan viselkedünk a veszekedések alatt. Közösen kell döntenünk, és közösen kell megoldanunk a problémákat!
Az önismeret, tolerancia és konfliktuskezelés mellett szintén a jó házasság alappillérei közé sorolandó a helyes kommunikáció is. Nem vagyunk gondolatolvasók, nem ismerjük a másik ember vágyait, álmait, félelmeit, ne is próbáljunk társunk fejébe látni. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha megkérdeznénk. Persze az sem mindegy, hogyan. A mennyiség és minőség nem feltétlenül fedi egymást, arra is törekednünk kell, hogy a lehető legmagasabb szinten kommunikáljunk, szinte szavak nélkül megértsük egymást. Ez persze nem valósítható meg folyamatosan, de nagyon bensőséges kapcsolatot alakíthat ki a két ember között.
És szó esik még ezernyi más dologról is, de kár lenne minden kártyát kiteríteni. A lényeg, hogy éljünk, és éljünk jól. Házasodjunk, és házasodjunk jól. Ha összeházasodtunk, akkor érezzük magunkat jól. S persze olvassuk el ezt a könyvet, hátha segít. Abban mindenképpen, hogy kicsit megálljunk, elgondolkozzunk: tényleg minden rendben van? Tehetünk még valamit azért, hogy jobb legyen kettőnk kapcsolata? Ha ezek a kérdések felmerülnek bennünk, akkor már jó úton járunk, mert a házasság " ugye már tudjuk " kemény munka, de megtérül a belefektetett energia.
www.harmat.hu
„Rövid ideig tartó elégedettséget okozhat egy vita megnyerése vagy társunk legyőzése, de ha a kapcsolatunk kárt szenved, mindketten veszítünk.”
Házasságban élőknek, házasságra készülőknek és házassági problémákkal küszködőknek igyekszik segítséget nyújtani a szerző.
Mindenki társra vágyik, nem is bírhatjuk ki magányosan, ideig-óráig a legönállóbb embernek is szüksége van valakire. Ha a kapcsolat hosszú ideig tart, annál jobb, bár ez korunkban sajnos egyre kevésbé általános. Nem a nehézségek lettek nagyobbak, talán mi váltunk egy kicsit türelmetlenebbé.A házasság nagyon jó dolog, de egyáltalán nem egyszerű feladat. Nem árt, ha találunk hozzá valamilyen segédletet, ami " ha nem is old meg mindent helyettünk " nagyon hasznos lehet, könnyebb és nehezebb időszakokban egyaránt. Ha tehát házasodunk, házasodtunk, esetleg házasodni fogunk, mindenképpen érdemes elolvasnunk Arnold Mol Házaspárbaj című könyvét, amely a Harmat Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző - természetesen - maga is házas, és nem titkolja, neki is voltak problémái a kapcsolatában. Pelikán elvtárs óta tudjuk, hogy "az élet nem habos torta", ebből a könyvből kiderül, hogy a házasság sem az. Sőt! Nem is lesz soha az, ha nem teszünk érte. De vigyázat! Ez a fajta "munka" sohasem szűnik meg, nem dőlhetünk elégedetten hátra, és ha nem vigyázunk, könnyen egy kedves válóperes ügyvéd ízlésesen berendezett irodájában találhatjuk magunkat. Fontos, hogy elfogadjuk: nincs tökéletes házasság, nincs konfliktus mentes kapcsolat - hiszen a konfliktusok is mindennapi életünk részei.
Nono - mondhatja erre a tapasztalt házasember - hiszen szinte csak veszekszünk az asszonnyal, nincs is semmi közös bennünk. Ez természetes - feleli Arnold Mol - hiszen ahány ember, annyiféle. Illetve a helyzet mégiscsak egyszerűbb, mert Hippokratész óta tudjuk, az emberek alapvetően négyféle temperamentumba sorolhatók vérmérsékletük szerint. Lehet, hogy nem a legtudományosabb megközelítés " azért ne feledjük: a házasság sem tudományos tevékenység " de mindenképpen segít az eligazodásban. És annak megértésében, hogy bár alapvetően különbözünk, ez egyáltalán nem rossz, sőt természetes, s csak rajtunk múlik, mennyire tudjuk elviselni a másikat. A sokszínűségre, jó és rossz tulajdonságokra több bibliai példát is említ a szerző, beszél a szangvinikus Péterről, a kolerikus Pálról, a melankolikus Mózesről és a flegmatikus Ábrahámról. Ők is különböztek, mások voltak az erősségeik és gyengéik, s lám mind sikeres emberekké váltak. A kulcsszó tehát az elfogadás. El kell fogadnunk magunkat és társunkat is, hiszen nem egy jó út létezik, nem egyfajta "jó" személyiség, hanem számtalan. Ha ezt nem vagyunk képesek megérteni, s mereven ragaszkodunk a saját magunk által képviselt ideákhoz, akkor ne várjunk túl sok jót egy kapcsolattól! Fogadjuk el, hogy máshogy is lehet csinálni, máshogy is lehet élni, máshogy is lehet gondolkozni és ezzel már meg is tettük az első nagy lépést a jó házasság, a jobb élet felé.
Mol természetesen kitér az elkerülhetetlen konfliktushelyzetek kezelésére is. Magunk és társunk elfogadása után nagyon fontos, hogyan oldjuk meg azt a helyzetet, amikor valamiben mégsem értünk egyet. Nyugodjunk meg: ilyen bőséggel lesz egy házasságban, és ha nem tudjuk megfelelően kezelni, akkor könnyen elmérgesedhet a "békeidőben" egyébként jó viszony. Hosszasan olvashatunk a különféle viselkedési mintákról, arról, hogy miként tudjuk feldolgozni a vitákat, s hogyan viselkedünk a veszekedések alatt. Közösen kell döntenünk, és közösen kell megoldanunk a problémákat!
Az önismeret, tolerancia és konfliktuskezelés mellett szintén a jó házasság alappillérei közé sorolandó a helyes kommunikáció is. Nem vagyunk gondolatolvasók, nem ismerjük a másik ember vágyait, álmait, félelmeit, ne is próbáljunk társunk fejébe látni. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha megkérdeznénk. Persze az sem mindegy, hogyan. A mennyiség és minőség nem feltétlenül fedi egymást, arra is törekednünk kell, hogy a lehető legmagasabb szinten kommunikáljunk, szinte szavak nélkül megértsük egymást. Ez persze nem valósítható meg folyamatosan, de nagyon bensőséges kapcsolatot alakíthat ki a két ember között.
És szó esik még ezernyi más dologról is, de kár lenne minden kártyát kiteríteni. A lényeg, hogy éljünk, és éljünk jól. Házasodjunk, és házasodjunk jól. Ha összeházasodtunk, akkor érezzük magunkat jól. S persze olvassuk el ezt a könyvet, hátha segít. Abban mindenképpen, hogy kicsit megálljunk, elgondolkozzunk: tényleg minden rendben van? Tehetünk még valamit azért, hogy jobb legyen kettőnk kapcsolata? Ha ezek a kérdések felmerülnek bennünk, akkor már jó úton járunk, mert a házasság " ugye már tudjuk " kemény munka, de megtérül a belefektetett energia.
www.harmat.hu
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.