Jön a nyúl!

A kereszténység legnagyobb ünnepe, a Húsvét és miután már az első századokban azon vitatkoztak, hogy mit, mikor és miért, végső soron a mérvadó a niceai zsinat (iu. 325) által hozott határozat, miszerint húsvét mindig azon a vasárnapon tartassék, amely a tavaszi nap-éj egyenlőség (azonos hosszúságú nappal – éjszaka) utáni holdtöltére következik. Ha pedig a zsidók pászka ünnepe is erre az időpontra esnék, akkor a rá következő vasárnapon legyen.
Így húsvét mindig márc. 22-e és április 25-e közé esik. A húsvét idejének minden évre való pontos kiszámítása azért fontos, mert ehhez viszonyítják az egész év mozgó ünnepeit.

A húsvéti szokások egy része még a pogány és a zsidó kultúrákból ered. pl. a bárány, melyet a zsidók Egyiptomból való kiköltözésük alkalmából ettek; vagy a kalács, a tojás, a sonka, a tűzszentelés, a házkiseprés, mind régi kultúrákból lettek átmentve, s a keresztény liturgiába beépülő hagyományokká váltak.
Míg régen a Húsvét hetes ünnep volt, 1771-től XIV. Kelemen pápa Mária Terézia országaira kötelezően két napban határozta meg.
A húsvéti nyúl a gyerekfolklór része és a kicsik hisznek benne, mert a nyúl titokban ajándékot hoz nekik.
Franciaországban és Belgiumban a harangok pottyantják ki a húsvéti tojást.
Mint annyi mást, így ezt is - állítólag - a XVI. sz. Németországából örököltük. Magyarországon kívül még az USA-ban készítenek nyúlfészket.
Ugyanakkor Ausztráliában és Új - Zélandon a behurcolt kimondottan kártevőnek nyilvánított nyulat nem igen tudták a helybéli gyerekek között az ott honos bilby-val (erszényes rágcsáló) helyettesíteni.

Suttyó legénykorom egyik legkedvesebb emlékei közé tartozik az a húsvéti locsolás, amikor a meglovasított tűzoltó fecskendővel locsoltuk a lányokat a helybéliek hangos ovációja közepette.
Ilyenkor lehetett felvenni, vidéken a ládafiából a féltve őrzött népviseletet és ország - világnak megmutatni a szebbnél szebb sokszor százéves hímzett ruhákat. Sajnos ez a szép szokás is - a rohanó élet miatt - egyre inkább a feledésbe merül.

Tehát akárhogy is nézzük, közeleg a Húsvét. Itt az ideje, hogy a régi szép, népi hagyományokat felelevenítve magunk essünk neki az ajándékkészítésnek. Ne feledjük, hogy sohasem az ajándék értéke a fontos, hanem a szív, amivel adják!
Ebben nagyon ügyesek a hölgyek. Sok közülük tojásfestés, patkolás, hímzés népművész mestere Előkerül a fiókból a nagymama süteményes könyve a jobbnál jobb receptekkel. Erre az időre lesz jó a szakszerűen bepácolt, kellő ideig a lében forgatott, majd a megfelelő hideg füstön készült sonka, oldalas stb.

Ha már az ajándékozásnál tartunk, soha ne vegyünk élő állatot! Helyette meg lehet próbálni mindenféle csoki, plüss, beszélő ugráló és ki tudja még miféle húsvéti ajándékok között környezet-tanulmányt végezni a boltokban.
 

Indexkép: alphababy / 123RF Stock fotó

Hidegh Sándor Nyugdíjas túlélési tanácsadó

Bemutatkozás

Megjelent cikkek

Kérdezz-felelek