Kísérletezéskor a következőkre fontos figyelni:
- A kísérleteknél mindig legyen egy felnőtt jelen!
- A gyertya alatt feltétlenül legyen valamilyen nem éghető alátét, és a biztonság kedvéért legyen elérhető közelségben víz is!
- A kísérlet az adott kísérlet leírásának figyelmes elolvasásával kezdődjön!
- A kísérletezésre használt asztalon csak a szükséges eszközök maradjanak rajta!
- Az utasításokat nyugodtan, és átgondoltan kell végrehajtani, pontosan követve a leírást!
- A kísérletezés közben nem szabad enni, mert az elvonja a figyelmet!
- Akinek hosszú a haja, az kösse össze!
- A kísérlethez az utána történő tisztítás, takarítás és elpakolás is hozzátartozik!
1. Mi ég a gyertyán?
Szükséges eszközök
1 gyertya tartóban, 1 szál kanóc, 1 szál hurkapálca az izzításhoz, 1 doboz gyufa, tűzálló alátét.
Eljárás
Próbáljátok közvetlenül a viaszt meggyújtani! Mi történik? Próbáljatok meggyújtani egy kis darab kanócot, ami külön van a gyertyától! Mi történik?
Most gyújtsátok meg a gyertyában lévő kanócot! Legalább fél percig égessétek, hogy cseppfolyóssá olvadjon a viasz. Fújjátok el a gyertyát! Gyújtsátok meg a hurkapálcát, tartsátok a végét a gőzölgő viasz fölé - de ne a kanóc közelében!
Megfigyelés
A viasz és a kanóc önmagában nem gyullad meg. A gyertya viszont égni kezd, amikor a gőzölgő viasz fölé tartjuk a hurkapálcát, akkor is, ha nem érintkezik a kanóccal. A láng átkerül a hurkapálcáról a kanócra.
Magyarázat
A gyertyának az égéshez oxigén mellett a viaszra is szüksége van. Amikor meggyújtjuk a kanócot, az felforrósítja a viaszt és folyékony lesz. A kanóc összesodort pamutszálakból készült, a hajszálcsövesség elvén egészen a végéig felszívja a folyékony viaszt. Ezt az égő kanóc tovább forrósítja és elgőzölögteti. A kanóc körüli lángot a levegő oxigénjével keveredett égő viaszgőz képezi. A hurkapálcáról azért kerül át a parázs a kanócra, mert a viasz gőze az oxigénnel keveredve gyúlékony elegyet alkot.
2. Egy gyertyának két lángja - Miért sötétebb a belsejében a gyertyaláng?
.jpg)
Szükséges eszközök
1 gyertya tartóban, 1 facsipesz, 1 fél cm átmérőjű fémcsövecske, 1 doboz gyufa, tűzálló alátét.
Eljárás
Gyújtsátok meg a gyertyát! Alaposan szemléljétek meg a lángját, írjátok le, hol sötét, hol világos a színe. Ezután fogjátok meg a cső felső végét a facsipesszel, a másik végét pedig tartsátok a gyertyaláng közepébe. A csőből fehér gőz fog felszállni. Hogy meggyőződjünk, milyen gőz is ez, próbáljátok meggyújtani a gyufával.
Megfigyelés
A fehér gőz nem más, mint a gyertyaviasz gőze, mely a gyufával meggyújtható.
Magyarázat
A gyertyaláng a közepe felé sötétebb. Itt is megtalálható a viasz gőze, azonban ez nem ég, mert a gyertyaláng belsejében nincs elegendő oxigén.
3. A gyertya lángjának vizsgálata fogpiszkálóval, avagy hol a legforróbb a gyertyaláng
Szükséges eszközök
1 gyertya tartóban, 1 szál fogpiszkáló, 1 doboz gyufa, tűzálló alátét.
Eljárás
Gyújtsátok meg a gyertyát! A fogpiszkálót vízszintes irányban tartsátok bele a lángba, ott ahol mind a sötét, mind a világos zóna megtalálható, majd mozgassátok kissé a láng belsejében. Ezután nézzétek meg a fogpiszkálót. Hol van jobban elszenesedve és mit jelent ez?
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Megfigyelés
A fogpiszkáló kissé megpörkölődött. Az a része, ami a láng külső területébe ért, jobban elszenesedett, mint a közepe felé.
Magyarázat
A megégett fogpiszkálónak azért kevésbé égett a középső része, mert a láng közepében alacsonyabb a hőmérséklet. Már az előző kísérletben láthattuk, hogy a láng közepén nincs elegendő oxigén a viaszgőz égéséhez.
4. Gyertyaoltás többféleképpen, avagy hogyan olthatunk el egy gyertyát?
Szükséges eszközök
Szükséges eszközök
Néhány teamécses, 3 különböző nagyságú pohár, 1 pohár tele vízzel, 1 doboz gyufa, tűzálló alátét.
Eljárás
Gyújtsatok meg egy mécsest és találgassatok, hogyan lehetne eloltani! Valószínűleg ilyen válaszok lesznek: fújjuk el, öntsük le vízzel… Ezután próbáljátok ki az ötleteket!
Most gyújtsatok meg 3 mécsest, és mindegyiket borítsátok le egy-egy pohárral. Mi történik?
Megfigyelés
Elfújásra, lelocsolásra elalszik a gyertya. A mécsesek a pohár alatt is kialszanak, ám később. Minél nagyobb a pohár, annál tovább maradnak égve. Égés közben megfigyelhető, hogy kissé bepárásodik a pohár oldala.
Magyarázat
A gyertya égését a levegő oxigénje teszi lehetővé. Amikor ez elfogy, elalszik a mécses. Nagyobb pohárban több oxigén van, ezért ég tovább. A páralecsapódás azért keletkezik a pohár oldalán, mert a viasz égésekor a széndioxid mellett víz is képződik. A mécsest azért lehet eloltani a vízzel, mert ezzel lehűtjük a lángot. A vízgőz pedig megakadályozza, hogy további oxigénnel érintkezzen a gyertya lángja.
Miért alszik el a gyertya, ha elfújjuk? A gyertya égéséhez az oxigénen kívül szükség van a viaszra is. A kanóc lángja felforrósítja a viaszt, amely cseppfolyóssá válik. A kanócot pamutszálakból sodorják, ez pedig felszívja a viaszt. A láng hatására elgőzölög és az oxigénnel keveredve széndioxiddá és vízzé ég el. Amikor elfújunk egy gyertyát, eloszlik és lehűl a gőzzé vált viasz, így megszűnik az égési folyamat.
5. Tűzoltóhab házilag!
Szükséges eszközök
1 teamécses, 1 magasabb szélű kisebb edény, 1 pohár, 1 kiskanál sütőpor (szódabikarbóna, nátrium-hidrogénkarbonát), ecet (ecetsav-oldat), 1 doboz gyufa.
Eljárás
Gyújtsátok meg a mécsest, egy pohár aljára tegyetek 1 púpos teáskanál sütőport, vagy szódabikarbónát, majd öntsétek le ecettel! A keverék pezsegve erősen habzani fog. Tartsátok a poharat kissé megdöntve az égő mécses fölé, közben vigyázzatok, a láng ne érje az üveget, és ne ömöljön ki a folyadék!
Megfigyelés
A láng elalszik.
Magyarázat
Az ecetsav és a sütőporban lévő nátrium-hidrokarbonát, reakcióba lépnek egymással, széndioxid keletkezik. Ez a gáz nehezebb a levegőnél, ezért a pohár alján marad. Amikor ferdén a mécses fölé tartjuk a poharat, „kifolyik” belőle. A láng azért alszik el, mert a széndioxid elzárja a levegőtől a lángot.
Kapcsolódó cikkeink:
Azért megcsináljuk közösen ezeket a kísérleteket. 
.jpg)
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)