A párommal nem éltünk együtt és csak egy dolog volt biztos kettőnk között, hogy szerettük egymást. Most azt gondoljátok, hogy ez elég ahhoz, hogy vállaljuk együtt a gyermekünket....de nem. Én vállaltam a kicsit, ő pedig azt mondta csak egyet tud vállalni "szemmel tart minket".
A terhességem mégis csodálatos 9 hónapja volt az életemnek. Egy rövidke émelygéses időszak után végig kacagtam örömömben az áldott állapotomat. Pocakom növekedése és gyermekem egyre tisztább érzete kiegyensúlyozottá és boldoggá tette a napjaimat. A legtöbb kismama megváltásként várta a szülést, én egy picit talán bántam is, hogy a "kicsikémmel egyek vagyunk" állapotom megszűnik.
Ebben az idilli helyzetben azonban csak a családom volt segítségemre. Iszonyú magányos voltam a társam nélkül. Napról napra egyre több érzés, terv és vágy éledt fel bennem, de nem volt partner akivel ezt megbeszélhettem. Orvosi vizsgálatokra Édesanyám kísért el és ő szorongott velem szülésemet segítve.
Hazudnék, ha azt írnám, szívem nem volt magányos és félelemmel teli. Most kilenc hónapos a kisfiam. Hosszú és nehéz hónapok vannak mögöttünk, mégis soha ilyen boldog nem voltam. A kislegény minden nap új dolgokkal lep meg. A szeme ragyogása, kiegyensúlyozott kacagása élettel tölti meg a házunkat. Hálás vagyok, hogy akár egyedül is, de a gyermekem mellett dönthettem.
Mégis.......kedves egyedülálló apukák és anyukák nem akarjátok megbeszélni valakivel kisebb vagy nagyobb gondjaitokat? Olyan jó lenne néha egy hasonló élethelyzetben élő emberrel csevegni, találkozni és megosztani gondot, bajt vagy örömöt. Hát itt vagyok és nagyon örülnék, ha velem lennétek és írnátok.
Egyedül vártam és nevelem gyermekem |
34 évesen karácsonyi ajándékként láttam meg a terhességi tesztem eredményét. Igen, hát kétség sem fért hozzá, hogy a baba itt volt a pocimban. Rég várt és remélt öröm volt, de mégis egy kis rémülettel párosult az érkezése.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
| MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Előző hír
Légy tanulásra kész!
Következő hír
Válás hatása a gyermek párkapcsolataira
Családinet hozzászólások
Hozzászólások (83 - 74)
Erika25
#83
2007. december 14. 11:47:31 | péntek |
Szia Csilla!
Most jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a két ünnep között megyünk el az apasági nyilatkozatot aláírni. Már kértem igazolást a védőnőtől, remélem nem fog változni semmi. Remélem is, mivel ezen már nem akarok idegeskedni, elég egyenlőre a bajom anélkül is. Elég rendesen megfáztam, gyógyszer nélkül nem könnyű belőle kikeveredni, és még hátra vannak a féléves vizsgáim is. Remélem nálatok minden rendben van! Az apuka látogatja a kisfiadat? Vigyázz magatokra! Szia! Erika
|
|
|
|
||||
sunil
#82
2007. december 05. 21:05:57 | szerda |
Kedves Erika!
Ügyes vagy. Látod nekem ennyi eszem nem volt, én még ekkor reménykedtem, hogy az apuka felébred magától. Mi buta, szerelmes nők vagyunk. Ők? Hát kicsit szívtelen dögök. Addig amíg nem kérünk, nincs kötelezettség jók vagyunk, ha már ez a helyzet változik menekülnének ...csak hát ez már nem rólunk szól. Gondold meg a gyerektartást?! Ne mondd ki véglegesen, hogy nem kell, mert ez nem a Te pénzed és kellhet még a kicsinek. Mi remekül vagyunk. Hatalmas egyéniség a fiam. Imádok vele lenni. Csodálatos dolog. Szia! Szép álmokat! Csilla
|
|
|
|
||||
Erika25
#81
2007. december 05. 20:42:38 | szerda |
Szia Csilla!
Köszönöm szépen a tájékoztatást.Azt már régen eldöntöttem,hogy ha be kell mennem a gyámügyre,meg fogom mondani a gyermekem apjának nevét.Ezt közöltem vele is,mivel rólam senki ne gondolja,hogy azt sem tudom,kitől fogant meg a babám.Mondtam neki,hogy nem kérek gyerektartást,de ha bíróságra kell mennem vagy a gyerekemet vizsgálatra kell vinnem,letiltatom a gyerektartást.Most egyenlőre úgy néz ki,hogy aláírja,de tartok tőle,hogy csak azért mondta,hogy időt nyerjen.Miért ilyenek???Én ezt nem értem! Remélem ti jól vagytok! Mégegyszer köszönök mindent! Üdv.Erika
|
|
|
|
||||
sunil
#80
2007. december 05. 15:23:17 | szerda |
Kedves Erika!
Kb 6 hetes lehettem a kicsivel amikor megkaptam a gyámügytől a behívómat. Ott meg nevezheted az apát és akkor (valóban a Te kérésedre) elindítják az apa ellen az eljárást (gyerektartás és a név felvétele ügyében). A döntés rajtad áll. Ő bemehet veled és hivatalos eljárás nélkül nyilatkozhat, hogy ő a papa és adhatja a nevét a gyerekhez. A gyerektartáshoz sem kell bíróság, elég, ha ti megegyeztek és ő adja a pénzt. Ha mindezt nem teszed akkor 3 éves korig a kicsi a te neveden lesz majd 3 évesen kell neki egy "kitalált" apa nevet adni. Ez talán azért butaság, hiszen előbb utóbb a kicsi úgy is megkérdi ki az apja, és ha ő szerelemből fogant meg fogod nevezni, kár hazudni a gyereknek. Viselje mindenki a felelőségét. Nekem azt mondta a gyámügyön kedvesen a hölgy, hogy a kitalált nevet azok szokták a babájuknak adni, akiknek annyi pasijuk volt, hogy nem tudják ki az apa. Kissé megalázó szöveg. Gondoldd jól végig. Ez már nem rólad és nem az apáról szól, hanem a kicsiről. A kicsi úgy is kérdezi majd az apát és a pénzre meg hidd el szükséged lesz, kell majd a gyerekre. (Gyes 24.700 FT és 12.700 az egyedülálló szülők családi pótlékja-kész bűvészet kijönni a picivel Gyes alatt ebből a pénzből, illetve ebből nem is élnénk meg. ) Szia! Csilla Ui.: Ha van még kérdésed írjál! Szia!
|
|
|
|
||||
sunil
#79
2007. december 05. 15:14:09 | szerda |
Kedves Ramona!
Remélem nem írok későn, de a hol itt hol ott vagyok állapotnak ez az eredménye, hogy néha elszakadok Tőletek. Kérdezted az apukát. Igyekszem jóbaráti viszonyt kialakítani Vele, ami igen nehéz, hiszen nagyon megbántott azzal, hogy egyedül hagyott anno a babával. A gyereknek fontos az apa, még ha nem is él velünk. Találkozunk vele és tartjuk a kapcsolatot. Igyekezz kialakítani az apával egy elfogadható jóviszonyt, mert a kicsi keresni fogja és kérdezni fogja hogy hol van. Tudok olyan történetet, ahol 6 éves ma a kislány, soha nem nézte meg az apja ő mégis állandóan emlegeti és hiányolja. Mi így vagyunk. Hogy vagy? Közel a január, bírod még? A "másokra rászorulok" gondolat gondolom a családodra vonatkozik. Ezt én sem szeretem. Édesanyám nélkül nem is tudnánk megélni és az ő fizikai segítsége nélkül nem tudom, hogy hogy boldogulnánk. De a piciért mindent. Szia! Csilla
|
|
|
|
||||
Erika25
#78
2007. december 05. 08:57:46 | szerda |
Szia Hajnalka!
Persze,természetesen nagyon boldog vagyok,hogy alig várom már,hogy megszülessen és a karjaimban tarthassam.Sajnos egyedül nem tudom felnevelni,de a szüleim maximálisan mellettem állnak.Az apuka azt mondta,hogy a gyámügy nem indít eljárást,csak,ha én kérem,és rajtam múlik,hogy megmondom-e,és ezzel megint elrontok mindent.Hát kedves,nem? Köszönöm az infót! Olvastam,hogy nov.6-án megszületett a kisfiad.Remélem jól vagytok és gratulálok nektek!Nagyon vigyázz rá,hiszen ő a legfontosabb az életben! Minden jót nektek!Erika
|
|
|
|
||||
Hajnika
#77
2007. december 04. 17:22:44 | kedd |
Szia Erika25!
Üdv szomorúan ezen az oldalon!Remélem azért részben boldogan viseled állapotodat és várod a babát!Az én párom sem ismerte el a babát,így utána érdeklődtema gyámügynél.Azt mondták,hogy a kicsi 6 hetes korában a gyámügy megkeres az apa kilétét illetően,aztán beindul a folyamat.Elvileg a baba érdekeit nézve,a baba jogosult az apa családi nevére és a gyermektartási díjra.Ha az apa nem akarja,ált. a bíróság is a baba javára pozitívan dönt.Szerintem beszélj még az apával,vázold neki a helyzetet,hisz senkinek nem jó az ezzel járó hercehurca.Ha pedig nem nevezel meg apát,akkor persze nem vonják felelősségre,hisz nincs kit.Itt kérdés az,hogy egyedül el tudod e tartani a gyermeked. Minden jót!Hajnalka
|
|
|
|
||||
Erika25
#76
2007. december 03. 22:49:04 | hétfő |
Sziasztok!
Hasonló problémával küzdök,mint ti.Most vagyok 24 hetes terhes,és hát az apuka nem független ember.A mi kapcsolatunk nyíltan folyt,mégis, mikor beigazolódott, hogy babát várok (tudott róla, sőt az ő kérése volt,hogy ne szedjem a tablettát),közölte,hogy nem kell neki a gyerek,mert nem válik el,hiszen a gyermekeinek szükségük van rá.Talán aláírja az apasági nyilatkozatot,de ha nem, jól tudom,hogy egy idő után a gyámügy behívat,hogy nevezzem meg az apát? Erika
|
|
|
|
||||
m_ramona
#75
2007. november 15. 12:10:00 | csütörtök |
Szia Csilla!
Januar kozepen erkezik a kislanyom. Eleg nehezen fogadtam a terhesseget,nem voltam felkeszulve egy ekkora feladatra.Most mar nagyon varom, es csak a vegeredmeny erdekel. Leginkabb az zavar,hogy ezentul masokra kell szoruljak. Erdekelne,hogy ti hogy boldogultok?Tartsatok az apaval a kapcsolatot,es hogy viszonyul a gyerek az edesapjahoz? Ramona
|
|
|
|
||||
sunil
#74
2007. november 14. 15:02:44 | szerda |
Kedves Ramona!
Teljesen igazad van. Egyedül sokkal békésebben lehet a kicsit nevelni, mint egy rossz és nem működő kapcsolatban. Az öröm a miénk, hogy meg van a gyerekünk. Sok nehézséggel jár, de megéri. Mikorra várod a babát? Hogy vagytok? Szia! Csilla
|
|
|
|
||||
Ez is érdekelhet:
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)