Egyedül vártam és nevelem gyermekem

Szia Erika!

Mi remekül vagyunk. Ma az egész napot kinnt töltöttük a kertben. Nagyon jó volt.

A gyereked apja. Egy örök kötelék....és ha jól gondolom, még szereted, minden csalódásod ellenére. A kettőtök kapcsolata bármikor lezárható, de ehhez nem ilyen érzelmeket kell táplálj iránta. Bízd az időre Kicsim. Fel a fejjel
Hogy van az az édes kis pocaklakó?

Puszi! Jó éjszakát!
Csilla

Sziasztok!
Mindenki beteg volt?Szegénykék!!!Remélem, már mindegyikőtök teljesen meggyógyult!
Csilla, teljesen egyet értek veled. Az a baj, hogy csak úgy lehetne befejezni ezt az egészet, ha minden kapcsolatot megszakítanánk most egy bizonyos időre. De ez nem lehetséges, mert a gyermekem érdeke mindennél fontosabb.
Hogy vagytok?

E.

Szia Erika!

Bocsánat, hogy eltüntünk, de a picikém összeszedett egy kis vírust és nem sem voltam jól. Most már minden rendben.

Egy igazság van mindenben amit teszünk és ahogy gondolkodunk. Amíg szerelmesek vagyunk addig bármit tehetnek velünk, mi észre sem vesszük. Ha elmúlik a mámor jön a felébredés és igen keserű lesz. Akkor fogjátok igazán látni, hogy kit szerettetek. Fel a fejjel, amíg nem múlik el a szerelem, addig nem megy, hogy nemet mondj. Mind hiába a reális döntés ha meglátod őt. Mindannyian így voltunk vele, Ne ostorozd magad ezzel!

Hogy van a pocaklakó? Hogy vagytok?
Puszi!
Csilla

Sziasztok!

Olyan hihetetlen hogy ezek a férfiak nem fogják fel, hogy mit okoznak nekünk ezzel a huza-vonával és bizonytalanságukkal. Kíváncsi lennék mit gondolnak és mit éreznek, de biztos nem azt amit mi.

Ne aggódj nem csak te vagy a "barom". Nálam még ott is aludt, és megint jönni fog. /de lagalább pénzt adott/. Igazából nagyon jól éreztük magunkat.
Javíthatatlanul szerelmes vagyok és nincs erőm befejezni vele. Nekem még ott van az apasági amit ki kell belőle "udvarolni", de most úgy látszik fény került a fejébe mert kicsivel jobban áll a dolgokhoz. Már azt is megkérdezte hogy vagyok!!!! És talán mostmár felfogta hogy valóban kisfia lesz.

Kicsit beteg voltam azért nem jelentkeztem, de azért gondoltam rátok.

Puszi

Szia Csilla!
Hát jót akart, pénzről beszélgettünk, amit elvileg 2 hét múlva ad. De nem ez volt a legnagyobb probléma.....Csókolóztunk, pedig nem akarja otthon a kényes egyensúlyt felrúgni. Tehát hülyített, de megérdemeltem, mert hagytam magam. Szörnyen rosszul érzem magam most megint, pedig azt hittem, hogy már kezdek belőle kigyógyulni! Most megint borult, amit 1 hónap alatt kialakítottam magamban. Mekkora egy barom vagyok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Szia Erika!

Mi újság? Találkoztatok a papával? Hogy sikerült? Szerintem csak jót akarhat. Reménykedjünk?

Szia!
Csilla

Sziasztok!
Képzeljétek, holnap találkozni akar velem az apuka. Persze, még meggondolhatja magát délutánig. Kíváncsi leszek, vajon mit akarhat. Valahogy nincs túl jó megérzésem....De hát majd meglátjuk!
Veletek minden rendben van?

Puszi!
E.

Szia Csilla!
Meglátom, hogy a következő időszakban jelentkezik-e egyáltalán és érdeklődik-e, mert ha nem, akkor valószínű, hogy nem is érdekli az egész! Nagyon fáj azért ez nekem, de valahogy tudomásul kell vennem, hogy addig, amíg nem jelentettem neki problémát, csak addig volt fontos neki ez a kapcsolat. Igaz, mindig azt mondja, hogy neki mindegyik gyermeke ugyanolyan fontos, mégsem érdeklődik...Ha hagyom, hogy eluralkodjon rajtam ez az érzés, akkor nagyon el tud keseríteni. Van rengeteg olyan dolog, amit jó lenne VELE megosztani, de hát ő nincs itt....

Ti is vigyázzatok magatokra!

Puszi!
Erika

Szia Erika!

Ne idegesítsd magad rajta. Hagyd hogy segítsen majd, ha egyáltalán fog segíteni. Én biztos, hogy jelezném a kicsi születését és örömmel fogadnám ha jönne. Előbb, utóbb a kicsi fogja rajtad keresni a papáját, jobb ha nem csak akkor próbálod felvenni vele a kapcsolatot, hanem már a születésekor is.
Most viszont ügyes vagy hogy kerülöd, mert látom amúgy minden beszélgetéseteket idegesség köríti.
Az egoja igen nagy a papának és gondolom, hogy korábban mindig meghallgattad és minden bánatát neked mesélte el. Nem akarja észre venni, hogy a kettőtök kapcsolata megváltozott. Ő ugyanúgy panaszkodik, mint korábban.

Mi remekül vagyunk. Ezen a ragyogó napon kinnt voltunk a játszótéren.

Vigyázzatok Magatokra!

Csilla

Szia Csilla!
Hát tegnap megint nem volt nyugalmam, mivel üzent. Hogy megpróbál anyagilag helyre jönni (nincsenek megélhetési gondjai, sőt...csak valószínű, hogy nincs több száz ezer a bankban), hogy tudjon segíteni. De ő egyik gyermekét sem akarta, hogy megszülessen, de aztán mindegyiket megszerette örökre. Csak nem kell erőltetni! Na ezen felhúztam magam, mondtam neki, hogy az apasági kivételével én semmit nem erőltettem, most meg hagyjuk egymást békén, és mindenki élje az életét! Egyszerűen nem értem, hogy miért nem hagy békén?! Talán észre vette, hogy már nem vagyok annyira meghatódva, ha ír vagy ha látom. Talán bántja az önbecsülését. Nem tudom, hogy mit csináljak vele. Írjak neki egyáltalán, ha megszületik a baba? Mivel az, hozzáteszem, eszébe sem jutott, hogy megkérdezze, hogy hogy vagyunk! Bezzeg azt muszáj volt elpanaszkodnia, hogy Ő mennyire fáradt, és mennyi gondja van.
Szerinted jelezzem majd neki a baba születését?
Ti jól vagytok?

Puszi!
E.