A vásárlási kényszer

A szakemberek szerint a vásárlási kényszer ugyanolyan impulzuskontroll-betegségnek számít, mint a drog, az alkoholizmus, a szerencsejáték- vagy a számítógép-függőség. A kényszeres vásárlókra időnként - különösen, ha boldogtalannak, rosszkedvűnek érzik magukat - szabályos rohamok, impulzusok törnek, ilyenkor szinte önkívületben felvásárolnak mindenféle felesleges vacakot, jelentős összegeket az üzletekben hagyva. Eközben fokozódó izgalmat, örömöt éreznek, önbizalmuk megnő (általában ezek az emberek alacson önértékeléssel rendelkeznek).

A vásárlási roham aztán ideig-óráig megnyugvást nyújt a betegeknek, kis idő múlva azonban visszatér, sőt még fokozódhat is levertség-érzésük, szorongásuk. A mániákus pénzköltés miatt a roham elmúltával erős bűntudatot éreznek; a vásárlási láz azonban nem csak lelkileg, hanem gazdaságilag is rendkívül káros, hiszen ezek az emberek - elvesztve vásárlási önkontrolljukat - aránylag rövid idő alatt teljesen csődbe mennek.

A shopping fever leggyakoribb áldozatai negyven év alatti, magányos nők. Egyes felmérések szerint a manapság divatos szingli életmód tipikusan kedvez a kóros vásárlási láz kialakulásának. A betegségnek azonban férfiak is könnyedén áldozatul eshetnek, s míg a nők leggyakrabban ruhákkal, kozmetikumokkal, ékszerekkel próbálják depressziójukat legyőzni, a tipikus kóros vásárló férfi technikai cikkeket gyűjt be hatalmas mennyiségben.

A legsúlyosabb kóros vásárlók azonban mindent, tényleg mindent összeszednek, ami az útjukba kerül, és ezeknek a tárgyaknak a nagy részét hazaérkezése után röviddel kidobja. Legjobban ők vannak meglepve, miért tértek haza árucikkektől dagadó szatyrokkal, hiszen csak egy-két fontos dolgot akartak beszerezni!

A betegségben szenvedők gyakran összetűzésbe kerülnek hozzátartozóikkal, hiszen azok előbb-utóbb - különösképpen, ha nem ismerik fel, hogy ez egy betegség - elfordulnak tőlük anyagi megbízhatatlanságuk miatt. Való igaz, nem lehet könnyű egy kényszeres vásárló családapára vagy sokgyermekes anyára stabil családi háztartást építeni, ezért rendkívül fontos, hogy idejében felismerjük: szenvedélybetegségről van szó. Szenvedélybetegség esetén pedig legcélravezetőbb a pszichiáter szakember segítségét igénybe venni, vagy önsegítő csoporthoz fordulni.