Magyarországon ez a betegség kb. 2-300.000 embert érint élete során, legtöbben csendesen szenvednek tőle, nem fordulnak szakorvoshoz. Szégyenlik, titkolják, mert félnek hogy őrültnek tartja majd őket a környezetük. Ez is mutatja, hogy a félelmeikkel ellentétben a kényszerbetegek rendszerint jól ítélik meg a világot és önmagukat, és tisztában vannak cselekedeteik irracionális jellegével.
Mindenképpen szükséges hogy családi, baráti körből támogatásra találjon a beteg, mert hosszú út előtt áll, évekig tarthat a teljes gyógyulás.
A kényszerbetegség rendszerint fiatal felnőttkorban kezdődő betegség, nem ritka azonban, hogy gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkeznek először a tünetek.
Megjelennek a gondolatokban szorongásos, ismétlődő félelmek, melyeket különböző rituális mozgások ismétlésével próbál a beteg semmissé tenni. Így próbálja elkerülni és ellenőrzés alatt tartani a szorongást, befolyásolni a körülötte folyó eseményeket.
A beteg felfedezi, hogy az ismételgetett cselekedetei csökkentik a kényszeres gondolatokhoz kapcsolódó szorongást, ha elég hosszú ideig, vagy számban végzi. Bizonyos idő elteltével a rituálé alatt megkönnyebbül, szorongása oldódik. Ezzel megerősíti az ahhoz való ragaszkodást, beépül a magatartási mintába, a kör bezárul.
Biológiai kutatások szerint az agy kémiai egyensúlyzavara is fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában. A homloklebenyben található idegpályák kioldó impulzusokat szállítanak azokhoz az idegsejtekhez, melyek a látens viselkedésmintákat tárolják, így létrejön az ismételgetés. Az idegpályák szerotonin szállításának befolyásolásával kezelhető ez a folyamat, de a gyógyszer tényleges hatása hetekbe telik.
Megoldás lehet tehát gyógyszeres kezelés, kiegészítve viselkedésterápiával. A terápiás gyakorlatot előzetesen mindig meg kell beszélni a beteggel, a fellépő erős stresszhelyzet miatt.
A viselkedésterápia folyamán a beteget fokozottan a szorongást keltő helyzetet él át, ingerelárasztás és a válaszmegelőzés technikát alkalmazva. Például tisztasági kényszeres betegnek csupasz kézzel meg kell fognia a kilincset, szemetes kukát, utána pedig nem moshat kezet egy hosszabb időn keresztül. Ez átmeneti feszültségnövekedéssel jár, amely spontán rendeződik, és a gyakorlat ismétlése során már csökken, végül már nem is jelentkezik.
A másik lehetőség a paradox intenció, „ túlceremonizálással" a kényszeres rituálét tovább bonyolítva, az ismétlések száma megtöbbszöröződik (pl. az ajtózárat nem 5-ször, hanem 50-szer kell ellenőrizni), és így a beteg számára is értelmetlenné válik a kényszercselekvés elvégzése.
Harmadik terápiás megoldás a gondolatstop, a beteg felidézi kényszergondolatát, majd az orvos egy hirtelen "STOP" jelzéssel megszakítja azt.
Sajnos bizonyos esetekben nem vezet eredményre a terápia, ilyenkor műtéti beavatkozás is segíthet. Mindezt a koponyacsont megnyitása nélkül is végezhetik, az esetek felében jelentős javulást, illetve gyógyulást lehet elérni. Hazánkban azonban nem végeznek ilyen beavatkozást.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)