De mit tegyen az érző lelkületű városlakó, a piacról keservesen hazacipelt friss zöldség hasznosítható részének fazékba varázsolása után a konyhaasztalon maradt nagy kupac színes, harsogóan friss, gusztusos de emberi fogyasztásra alkalmatlan "szemét"-tel? Jó esetben valamelyik környékbeli gyerek kis állatkája kapja meg, de ekkora mennyiséget az sem tud eltüntetni. Mit tehet a háziasszony - egy sóhajtással kidobja a kukába.
Erre a problémára jó megoldás a helyi komposztálás, amely a környezetbarát városlakók számára ad megoldást, hogy konyhai hulladékukat megnyugtató módon kezelhessék.
A talaj termőképességét elsősorban humusztartalma befolyásolja. A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz.
A komposztálás célja:
- a hulladékmennyiség csökkentése, és
- a talaj javítása a szerves anyagok visszajuttatásával
Miért jó a talajnak a komposzt?
A komposzthalomban lejátszódó korhadási folyamatok időbeli lefolyásukat tekintve négy fázisra bonthatóak:
1. A kezdeti fázis már a gyűjtőedényben megfigyelhető, ennek során megindul a
könnyen lebomló szerves anyagok feltáródása. Ez egy rövid hőtermelő, mezofil
fázis, a hőmérséklet általában 40şC-ig emelkedik.
2. A második fázis a lebomlás, amikor az összekeverés után a hőmérséklet tovább
emelkedik, 50şC körüli hőmérsékleten a termofil gombák és sugárgombák, 65şC
körül a spórás baktériumok végzik a bontást. Itt már a nehezebben bomló
anyagok, így a cellulóz bontása is megkezdődik. Ezen a hőmérsékleten csak a
baktériumok aktívak, a biokémiai folyamatok hatására történő további hőmérsékletemelkedés
miatt a további mikrobiológiai aktivitás megszűnik. Ez körülbelül
egy hétig tart.
3. Ez az átalakulás fázisa, ami ismét a mezofil aktivitásnak kedvez, a hőmérséklet
45şC körüli. Itt a könnyen bomló szénhidrátok és proteinek mellett a nehezebben
bomló cellulóz és részben a lignin bontása is megtörténik. A humuszszerű
anyagok kialakulása is megkezdődik. A világos gombamicéliumok ebben a 2-5
hetes fázisban jól felismerhetőek.
4. A negyedik az érés fázisa, mely lehűléssel, a hőmérséklet csökkenésével jár
együtt, a humifikáció befejeződik. A halom benépesül talajlakó élőlényekkel.
A komposztálás alapanyagai
- mezőgazdasági,
- kerti,
- háztartási szerves hulladékok.
Ebből számunkra a kerti és háztartási hulladék az igazán fontos:
- a konyhából és a háztartásból: a zöldségtisztítás hulladékai, krumpli-, gyümölcs- és tojáshéj, káposzta- és salátalevél, kávé- és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 2-3 kg/m3), növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, toll, szőr, papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva, de újságpapír nem!) kis mennyiségben, gyapjú-, pamut és lenvászon jól feldarabolva, szintén kis mennyiségben.
- a kertből: lenyírt fű, kerti gyomok (virágzás előtt), falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor.
Mi nem kerülhet a komposztálóba?
Semmiképpen nem kerülhet a komposztba:
- festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék
- szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek)
- az ételmaradék, hús, csont - bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt.
- fertőzött, beteg növények
- húsevő állatok alma - szintén a fertőzés veszélye miatt
- veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (nagy forgalmú utak mellől származó
növényi hulladék; fű, falevél, stb.), elem, akkumulátor, porszívó gyűjtőzsákja
A komposztálás adalék-, vagy segédanyagai
A gyorsabb lebomlás érdekében a komposztálóba kerülő anyagokat ajánlatos 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani. A megnövekedett felületű anyagokhoz könnyebben hozzá tudnak férni a mikroorganizmusok, így felgyorsulnak a bomlási és átalakulási folyamatok. Apríthatunk kézzel vagy géppel.
1. Gyűjtés
Az aprított zöldhulladékunk gyűjtéséhez a konyhában használjunk egy megfelelő nagyságú,
lehetőleg fedeles tárolóedényt, amit nyáron ajánlatos naponta, télen elegendő hetente
a komposztgyűjtőbe üríteni. A könnyen lebomló anyagok bomlása már a komposztgyűjtés során elkezdődik, a hőmérséklet kezd emelkedni.
2. Aprítás
A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést
alulról biztosítsuk. Erre - ha már korábban készítettünk - rakjunk egy kevés komposztot a folyamat gyorsabb beindítása érdekében. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk.
A rétegek közé adalékanyagokat szórhatunk, melyek javítják a komposzt minőségét. Adalékanyagként használhatunk földet, alginitet, vagy agyagásványokat (bentonit, montmorillonit), kőzetlisztet, vagy szilikátásványokat (zeolitok, riolittufa). Ezek jó megkötő képességüknél fogva ártalmatlanítják a helytelen kezelés miatt keletkező kellemetlen szagú gázokat. Savanyú talajoknál jó talajjavító a mészkő (CaCO3 tartalmú agyagásvány), a márga és a dolomit őrölt formában. Gipszet használhatunk szikes talajoknál, mert semlegesíti a lúgosságot. Időnként "csodaszerként" hirdetnek különböző serkentő anyagokat, a komposztáláshoz azonban nincs szükség különleges serkentő anyagra, mivel földdel, illetve nem teljesen érett komposzttal ugyanolyan jól beindíthatjuk a folyamatot.
A friss, 4-6 hónapos komposzt tápanyagtartalma magas, ezért nagyon gyorsan hat. A talaj felszínén használható, pl. bogyósok, fák, cserjék, veteményesek őszi betakarására. Pázsit, valamint földkeverék céljára alkalmatlan. Az érett, 8-12 hónapos komposzt lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságokkal
rendelkezik és földdel egyenletesen összekeverve a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének fontos alapanyaga. Rostálás után valamennyi növénykultúránál felhasználható.
Hasznos honlapok:
www.humusz.hu
www.kukabuvar.hu
www.balintgazda.hu
www.hulladek-suli.hu
www.agronaplo.hu
www.edenkert.hu
www.omgk.hu
www.kothalo.hu
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)