A tesztelésbe vont 11 ásványvíznél valamint 5 településről vett csapvíznél mikrobiológiai, vízkémiai jellemzőket vizsgáltak. Ezen kívül a csapvíznél a gyógyszermaradványok jelenlétére, az ásványvíznél pedig arra is kíváncsiak voltak a tesztelők, hogy a fluorid tartalom meghaladja-e az egészségügyi határértéket, és ha igen, ez fel van-e tüntetve a címkén. Továbbá a gyártó a címkén buzdítja-e a vásárlót szelektív hulladékgyűjtésre.
A vizsgálat során az ásványvizeknél nagyobb arányban találtak magas bakteriológiai szennyezettséget, mint a csapvizeknél. Környezetvédelmi szempontból igen lehangoló eredmény született, ugyanis az esetek többségében a gyártó nem bíztatja szelektív hulladékgyűjtésre a fogyasztót. Fluorid tekintetében egy kritikus eset volt, ahol a laborban mért fluorid tartalom meghaladta a címkén feltüntetett és egészségügyi szempontból ajánlott határértéket.
A csapvíz esetében öt magyarországi vízszolgáltató vize került górcső alá, a vízmintákat Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya zöld óvodáiból vették. A vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai lakosság körében kialakult előítéleteket.
A hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll. Ebben a tekintetben egy kivétellel jóval a határérték alatt volt a vízminták szennyezettsége. Egyedül a makói csapvízben lévő arzén mennyisége volt kiemelkedő, a hazai és uniós határérték háromszorosa.
A baktérium-szennyezettséget vizsgáló mikrobiológiai mérés eredményei jók voltak. A jogszabályban előírt két paraméter tekintetében mind az öt vízminta átment a teszten, vagyis nem jelentenek egészségügyi kockázatot.
A manapság sokat emlegetett, és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekintetében sem találtak terhelő adatot. A tesztben - elsősorban fájdalomcsillapítókban és fogamzásgátlókban előforduló - 16 gyógyszermaradványt vizsgálták, de mindegyik a kimutathatósági érték alatt volt.
A teszt eredményei és az összefoglaló elemzés a http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1542 és a http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1557 oldalon található.
Háttérinformáció
A fogyasztóként érdemes utánajárni, hogy a településünkön illetve a lakásunkban milyen a víz minősége. A csapvíz minősége ugyanis számos tényezőtől függ: a vízbázistól, vagyis a kitermelés helyének földtani felépítésétől, a környéken zajló ipari és mezőgazdasági tevékenységtől valamint a vízhálózat állapotától. Az elöregedett vezetékekből kioldódó anyagok, illetve a kialakuló állóvíz esetenként kellemetlen íz- és szaghatást eredményezhetnek.
Mivel sok esetben, a vezetékrendszer felújításával hosszútávon megoldható a probléma, így összességében olcsóbban és nem kevésbé egészségesen jövünk ki, mintha bedőlnénk az ásvány-vízvásárlási láznak.
Tekintettel arra, hogy az egy főre jutó hazai ásványvízfogyasztás több mint 100 l/év, évente mintegy 4000-13000 Ft-ot spórolhatunk, ha csapvízre állunk át. A szállításból adódó és a termelődő jelentős mennyiségű PET-hulladék környezeti hatásáról nem is beszélve. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az egyoldalú ásványvízfogyasztással kapcsolatban is egyre több szakmai aggály fogalmazódik meg.
Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete
Vízmérték - Megalapozatlanok a csapvízzel szembeni félelmek |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Kreatív ötletek a konyhában
WaterMan
#1
2010. április 29. 01:34:03 | csütörtök |
„A csapvíz esetében öt magyarországi vízszolgáltató vize került górcső alá, a vízmintákat Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya zöld óvodáiból vették. A vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai lakosság körében kialakult előítéleteket.”
_________________________________________________________________ Nem támasztják alá? Előítéletek? Érdekes megállapítások! A regisztrált 130.000.000 lehetséges vízszennyező anyagból megvizsgáltak kb. 30-at, és még így is 5-ből 1 vízminta mérgezőnek bizonyult. Nem is akármennyire (300%!), és nem is akármivel (Arzén!). 129.999.970 vízszennyező vegyületet meg nem vizsgáltak. Mégis a vízminták 20%-a mérgezőnek bizonyult. Mindez zöld óvodák vizében… _________________________________________________________________ ”A hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll. Ebben a tekintetben egy kivétellel jóval a határérték alatt volt a vízminták szennyezettsége.” _________________________________________________________________ Határértékek! Az egészségügyi határértékek megállapítása: Egy 70kg testtömegű egészséges felnőtt embert vesznek alapul, 1,4-2 liter/nap vízfogyasztás mellett. Ha csak az az 1 szennyező anyag lenne a vízben, amire a határérték vonatkozik, akkor 10.000 ilyen emberből 1 betegszik meg, vagy 1.000.000 ilyen emberből 1 hal meg, ha a határértéken belül található a vízben a mérgező vegyület. De nem egy vegyület van a vizekben. Hatásuk nem csak összeadódik, de sokszorozzák egymás hatását. Az óvodákban pedig 10-20 kg-os testtömegű gyermekek járnak, ráadásul a mérgező hatás gyermekek tekintetében sokszoros lehet. A nagyobb probléma viszont az, hogy hazánkban nem sokat adnak az egészségügyi határértékekre! Nézzék meg a http://viztisztitos.lapunk.hu oldalon, a mérgező növényvédők menüpontban, hogy a 2001-es ivóvízminőségről szóló kormányrendelet hányszorosát engedi az egészségügyi határértéknek bizonyos mérgekből az ivóvizünkben! „A manapság sokat emlegetett, és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekintetében sem találtak terhelő adatot.” Miért is találták volna meg az eredeti hatóanyagot? A gyógyszerek rendkívül reakcióképes vegyületek, egymással, és a többi vegyülettel reakcióba lépnek. Hogy éppen milyen anyagokkal együtt került a lefolyóba, és milyen veszélyes vegyület képződött belőlük, azt nem lehet tudni! Hérics Nándor http://www.viztisztitos.lapunk.hu
|
|
|
|
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)