A magas zsír- és kalóriatartalmú ételek gyakori fogyasztása ugyanolyan hatással van az agyműködésre, mint a kokain vagy a heroin. A tudósok patkányokkal végeztek kísérleteket. Az egyik csoportot zsírdús táplálékkal etették meghatározott időn át. Ezekben az állatokban rövid idő alatt kialakult a binge-eating (nagyevés=valaki rövid idő alatt nagyon sokat eszik) valamint a megszokott ételekhez való görcsös ragaszkodás.
Paul J. Kenny, PhD a floridai Jupiter Scripps Kutató Intézet Molecular Therapeutics professzora elmondja: "Drogok fogyasztásakor - mint a heroin, a kokain - az agy örömérzékelő központja egy idő után telítődik. Ugyanez történik az úgynevezett junk food (gyorsétkezdék fogásai, fagyasztott ételek, a félkész ételek nagytöbbsége) mértéktelen és egyoldalú fogyasztása esetén is. Az agyi érzékelőközpont összeomlik, és csupán az alapteltség érzéséhez is egyre nagyobb adagra van szükség, legyen az kábítószer, vagy csupán zsírdús étel."
"Az emberek nagy része tudatában van, hisz tapasztalja, hogy ennek a problémának a megoldása nemcsupán az akaraterőben, vagy annak hiányában rejlik. Az agy vezérlőközpontja túlműködik és tudat alatt irányítja a táplálkozást."
A Nature Neuroscience-ben megjelent cikk a kísérletekbe is beavat. 40 napon át tanulmányoztak 3 patkánycsoportot. Az első csoport rágcsálóeleséget kapott. A második csoport bacon-t, sajttortát, sültkolbászt, édességet, de csak egyszer egy nap, egy órán keresztül. A harmadik csoport számára lehetővé tették ugyanezen ételek korlátlan fogyasztását, napi 23 órán át. A harmadik csoport szinte napok alatt hízásnak indult. A kísérlet utolsó szakaszában az etető köré elektródákat vezettek, melyek közelítésre elektromos pásztorként védték a tálakat. Az első két csoport nem merte megközelíteni az etetőt, míg a harmadik csoport tagjai a fájdalom ellenére is odamentek a tálakhoz és lakmározni kezdtek.
"Az, hogy a zsír- és kalóriadús ételek a drogokhoz hasonló láncreakciót indítanak el a szervezetünkben, nem meglepő." - mondja az Upton, New york-i székhelyű United States Department of Energy’s Brookhaven Nemzeti Laboratórium elnöke, Gene-Jack Wang, MD. - "Ételeinket manapság a kokainhoz hasonlóan gyártjuk. A kokainleveleket az ősi időktől használja az emberiség, de idővel megtanultuk módosítani, tisztítani, annak érdekében, hogy minél nagyobb agyi mechanizmusra legyen képes az előállított anyag. Ételeink is ugyanezen a tisztításon, módosításon estek át az évszázadok során. Őseink teljes kiőrlésű kenyeret készítettek, mi fehéret. Az őslakos indiánok kukoricát ettek, mi sziruppá módosítottuk. A módosított ételek drog módjára, tudat alatt befolyásolják étkezési szokásainkat."
A dopamin nevű ingerületátvivő anyag okozta a patkányok étkezési zavarát, mint azt a tanulmány kimutatta. A dopamin felelős az agyban az öröm- és jutalmazási központ működéséért, valamint a megerősítési folyamatokért. A dopamin jelzi az agynak "valami történt, reagálni, tanulni kell a történtekből". A patkányokban a túltáplálkozás hatására a dopamin receptotok egy része nem működött kellőképpen és ez bezárta a kört. A receptotok nem jelezték, a gyomor tele, nem kell már enni. A patkányok tovább ettek, ennek hatására egyre több receptor kezdett alulműködni. Emberekben ugyanez a receptor alulműködés okozza a kábítószerfüggőséget is, mely akár genetikus adottság is lehet.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy azok az emberek, akikben a dopamin receptorok nem működnek kellőképpen, valamennyien kábítószerélvezők lesznek, vagy táplálkozási rendellenességük lesz. Csupán annyit, hogy a környezetnek, a társadalmi szokásoknak, a családnak nagy a szerepe abban, hogy már gyerekkorban tudatos viselkedésre, étkezére tanítsa a fiatalokat.
A kísérlet ezzel választ is ad arra, miért vannak olyan emberek, akik képesek csupán néhány falattal eltelni, míg mások együltő helyükben több fogást is végigélveznek minden alkalommal.
A tanulmány különösen fontos szerepet játszik a mai Amerikában, ahol rengeteg a túlsúlyos gyermek és felnőtt. A válasz lehet nem a nemzet lustaságban, tudatlanságban keresendő, mint sokan vélik, hanem abban a tényben, hogy a társadalmi étkezési szokások drasztikus megváltozása nem kedvez azoknak az embereknek, akik szervezetében a receptorok amúgy sem működnek 100%-osan. Belőlük lesznek a gyermekkori kövérségben, illetve a felnőttkori kóros kövérségben szenvedő betegek.
Gene-Jack Wang, MD azonban azt is kihangsúlyozza, óvatosnak kell lenni, mivel az állatkísérletek eredményei nem teljesen ültethetők át az emberre. Egy példa csupán. Az elhízott patkányoknak a kísérlet után fogyasztó készítményeket adtak, mellyel azok rövid idő alatt túlsúlyuk 30%-át leadták. Ugyanezzel a fogyasztószerrel a vizsgált embercsoport tagjai ugyanennyi idő alatt csupán 5%-nyi túlsúlytól tudtak megszabadulni.
Az viszont roppant fontos a jövőre nézve, hogy tovább analizálják, vajon a kábítószerfüggők gyógyszerei a kóros kövérségben szenvedőkön is tudnak-e a megismert elvek alapján segíteni. Ezáltal emberek százezreinek életminősége, életkori kilátásai javulnának számottevően.
forrás: tinkmara.freeblog.hu
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)