A gyermekbetegségek egy fontos területe a nyelvi és beszédhibák, ezek ugyanis különböző, a háttérben meghúzódó súlyosabb problémák szövődményeként is kialakulhatnak. Éppen ezért fontos, hogy részletesebben is megismerkedjünk velük.
Az okok lehetnek bizonyos észlelési zavarok, hallás- ill. látáskárosodás, fejlődési problémák, ezek közül is leginkább a gyenge szájmotorika (fejleszthető például szappanbuborék-fújással), de családi okokra, vagy egy nem megfelelő gyermek-szülő viszonyra is visszavezethetők. Ilyenkor a logopédiát hívhatjuk segítségül, amellyel a kezelések során javítható a kiejtés, az artikuláció, elősegíthető a folyamatos beszéd.
Egy háziorvos bármikor könnyedén felismer egy ilyen problémát, de nem árt, ha a szülő is tisztában van velük, vegyük tehát sorra őket!
Leggyakoribb mindközül a diszlália, mikor a gyermek azokat a hangokat, melyeket nem tud kiejteni, egy másikkal helyettesíti, vagy egész egyszerűen elhagyja őket. Hasonló a diszgrammatizmus, ilyenkor egész szavak és mondatrészek maradnak ki és az alkalmazott nyelvtan sem helyes. Gyakori probléma a hadarás, ez esetben a gyermek elharap bizonyos szavakat és végződéseket. Nyelvelsajátítási zavarokról beszélünk, ha gyermekünk nem képes kifejezni, amit közölni szeretne, szókincse nem felel meg a korának és ezt a hibáját sokszor sajátos módszerekkel igyekszik véka alá rejteni (mutogat, hirtelen témát vált, stb.).
Ha hangokat, szórészleteket többször ismétel, míg sikerül kimondania a szót, akkor a gyermek dadog. Ha ez hat hónapnál tovább tart, akár krónikus is lehet. Sokat segíthet azonban, ha a szülő ilyen esetben is türelmesen végighallgatja mondandóját, és nem utasítja arra, hogy inkább lassabban beszéljen, vagy próbálja meg előre végiggondolni, mit akar mondani.
Az sz-hangok hibás kiejtése pöszeségre utal, mely az új fogak kinövése után magától is elmúlhat, sok logopédus ezen okból kifolyólag csak ennek megtörténtével kezdi el a kezelést. További logopédus által kezelhető hibák a szigmatizmus, vagy selypítés (s-hangok hibás kiejtése), a lambdacizmus (l-hiba), a rhotacizmus, vagy raccsolás (r-hiba), az orrhangzós beszéd és a nyelvlökéses nyelés.
Ilyenkor is érdemes először a háziorvost felkeresni, aki akár személyesen is elvégezheti a szükséges hallásvizsgálatot, ugyanis valamiféle halláskárosodás is állhat a háttérben. A gyermek talán képes lenne kimondani a szavakat, ha azokat jól hallaná.
Négy éves korig ezek a problémák normálisak, ám ha később is fennállnak, érdemes felkeresni egy szakembert.
.jpg){kind=small}