Veszélyesek-e egészségünkre a gabonafélék, pékáruk mikotoxin-tartalma?

A mikotoxinok az emberi szervezetben akut mérgező hatást váltanak ki, és előfordulhat késői egészségkárosodás is. Emellett a gombák által okozott gazdasági kár sem elhanyagolható. A gombafertőzés és ezzel a mikotoxin termelés a helyes mezőgazdasági gyakorlattal csökkenthető.

Hazánkban főként a búza és kukorica a veszélyeztetett „mikotoxin-fertőzés”-re. A mikotoxinnal szemben ellenállóbbak a tönkölybúzafajták, a zab, a rozs, a hántolt árpa, a köles, a hajdina, a barna rizs és az amaránt. A szennyezés nem egyenletes, hanem gócok formájában jellemző. A toxinok termelődése a fertőzött gabonában nem törvényszerű.

A mikotoxinok szinte minden szerv működésében zavart okozhatnak, egyféle toxin akár több helyen is. Az akut mérgezések száma azonban európai viszonylatban ritka. Vizsgálatok szerint Magyarországon az elmúlt években nem fordult elő. Az átlagos mikotoxin terhelés jóval az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított határérték alatt volt. Ez a feltétel az élelmiszerbiztonsági szabályozás betartásával rendszeres, gyakori és szigorú ellenőrzésekkel biztosítható. Az élelmiszerek által okozott betegségek bejelentése kötelező. A lakosság értesítése fertőzés esetén a piaci résztvevőknek is érdeke.

Mikotoxin-mérgezés akkor alakul ki, ha egyidőben, több nagyobb mennyiségű mikotoxin, találkozik a legyengült immunitású szervezettel, hosszabb időn át. A toxinok jelenléte - ha nem is okoz betegséget - folyamatosan gyengíti az immunrendszert.

A gyermekek és az idősek szervezete érzékenyebb a mikotoxinokra is. Hazánkban azonban a munkaképes lakosság általános egészségi állapota az európai átlag alatt van, rossznak mondható. Ez fokozott veszélyt jelenthet az egyes emberek szintjén.

A mikotoxinok a gabona külső korparészét szennyezik. A teljes kiőrlésű lisztek fogyasztóinál mégis ritkábban fordul elő fertőzés. Mivel a gabonaszemek külső, néhány mikrométeres részét koptatják, ezáltal a szennyezett részt épp letisztítják a magról; ezért terhelés nem mérhető.

Megelőzésként vásároljunk jó minőségű termékeket, számunkra megbízhatónak ítélt gyártótól. A másik, amit tehetünk, hogy szervezetünket nem terheljük fölösleges élelmiszer adalék-anyagokkal, de biztosítsuk számára a megfelelő tápanyag, vitamin és nyomelem-szükségletet. Tartsuk karban testünket edzéssel és tudatosan törekedjünk lelki egyensúlyra.

Forrás: www.hvg.hu
www.ujeletmod.hu
Dr. Rodler Imre: Élelmezéshigiéné, Medicina (2007)

Fotó: bussard: Getreide