A legbetegebb nemzetek közé tartozik Európában a magyar - állapította meg nemrégiben a WHO. Rajtunk kívül Bulgária és Románia "dicsekedhet" még ilyen eredménnyel, és ez különösen annak fényében elkeserítő, hogy egy, a WEBBeteg.hu megbízásából a Szinapszis Kft. által készített, 1000 fős felmérésből kiderült: honfitársaink hajlamosak a külső körülményekre hárítani egészségük romlását
Az egészségtudatosságra és a saját felelősségünk fontosságára dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője hívta fel a figyelmet.
„A körülmények a felelősek”
Miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben ismét rámutatott a magyar lakosság egészségi állapotának hanyatlására, egy ezer fős felmérésben megpróbálták kideríteni: hogyan indokolják meg mindezt a magyarok. A válaszadók többsége a rossz étkezési szokásokat, a nehéz anyagi helyzetet és a túlhajszoltságot említette az okok közt.
A megkérdezettek 67 százaléka nevezett meg külső, nem befolyásolható okokat, 15 százalék a hárítás legkézenfekvőbb okának a rossz anyagi helyzetet látta. Főként az 56-65 évesek hajlottak a külső körülmények hibáztatására. Szerencsére a 18-25 éves korosztály döntően a káros szenvedélyeket és a mozgáshiányt okolta a helyzetért. Ami viszont egyértelműen kiderült a felmérésből, hogy még mindig tájékozatlanok vagyunk az egészségmegőrzés terén, és az egészségnevelésünk sem nevezhető hatékonynak.
Miért más a hibás?
- "Döbbenetes, milyen erős a magyarokban a hárítás, és mennyivel szívesebben fogjuk meg a könnyebbik végükön a dolgokat." – mondja dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője. – "Ezzel együtt különösen figyelemreméltó és szomorú, mennyire nem ismerjük fel a mozgás jelentőségét, amely pedig gyakorlatilag minden egyes szervet, szervrendszert és a már kialakult betegségeket is pozitívan befolyásolja."
A szakértő szerint legkönnyebb a rossz anyagi helyzetre, a túlhajszoltságra, a magas gyógyszerárakra és az ország kedvezőtlen anyagi helyzetére fogni, hogy egyre betegebbek vagyunk. Holott a leggyakoribb halálozási aránnyal rendelkező kórokat, vagyis a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos betegségeket ezen tényezők befolyásolják a legkevésbé. Semmiféle közvetlen összefüggés nem fedezhető fel a rossz anyagi helyzet és a fent említett betegségek közt, sőt, bizonyos rákfajták (például a vastagbélrák) jóval gyakoribbak a gazdagabb országok lakói közt. Sokkal döntőbbek viszont a saját döntésünktől függő szokások, így főként a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és a kábítószerek.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
A számok nem hazudnak
A WHO egyik korábbi, átfogó tanulmánya szerint a rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti számos betegség kockázatát, így például a szívbetegségekét, a strokét, az elhízásét, a cukorbetegségét, a vastagbél- és mellrákét, és a depresszióét. Ezen kívül javítja a közérzetet, tónusossá teszi az izomzatot és megadja az idős embereknek az esélyt egy önállóbb életre. A felmérésből bizonyos arányszámok is világosan mutatják az éles összefüggést:
-
A kardiovaszkuláris betegségek tekintetében elmondható, hogy az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint aktívan mozgóknak. A mozgás ugyanakkor megelőzheti a stoke-ot és a magas vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenti.
-
A korábban csak a 40 feletti korosztályt fenyegető 2-es típusú (erősen életmódfüggő) diabétesz ma már a fiatalabbakat is érinti. A kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30 százalékkal kisebb esélyük van, mint az inaktívaknak.
-
A fizikailag aktív személyeknek 40 százalékkal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrákra való esélyük, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztataták ellen.
-
A mozgás csökkenti a depresszió esélyét is, és segít a stressz elleni küzdelemben. A gyerekeknek jó lehetőség a szociális képességek fejlesztésére, a felnőtteknek pedig abban segít, hogy jobb viszonyban legyenek a testükkel. Ráadásul az aktivitás más, egészségtudatosabb lépésekre is sarkall, mint például az egészségesebb étkezés és a dohányzásról való lemondás.
Habzsolás és lustaság
Muszáj nyíltan beszélnünk. Az összes, leginkább minket fenyegető betegség civilizációs eredetű. Azaz a gazdag államokat jobban érinti, mint az elmaradottabbakat. A civilizált embernek van pénze csokoládéra, süteményekre, húsra, a szükségesnél több ételre. A civilizált embernek nem kell mozognia a létfenntartásához. – olvasható a http://drbabai.blog.hu-n.
A magyar társadalom előtt tehát hatalmas feladat tornyosul: rá kell jönnünk, hogy az egészségi állapotunkért döntően mi magunk vagyunk a felelősek. Vagyis a teljes értékű, kiegyensúlyozott táplálkozásba és mozgásba fektetett munka és energia térül meg leginkább – az egészségünkben.
www.oxygenmedical.hu
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)