Keveset hallani arról, hogy Magyarországon mindössze két év alatt több mint 1600 volt azoknak a betegeknek száma, akiket bárányhimlővel összefüggésbe hozható súlyos betegség miatt kórházban ápoltak. A súlyos esetek kb. 75%-ában teljesen egészséges gyermek megfertőződése után lép fel komplikáció.
A bárányhimlő veszélyeiről azok tudnak a leghitelesebben beszélni, akik a mindennapokban találkoznak a súlyos kompikációkkal. Ezért kérdeztük Dr. Kulcsár Andreát a Szent László Kórház főorvosát, hogy mit érdemes tudni a bárányhimlőről.
Súlyos betegség?
„A bárányhimlő köztudottan megelőzhető betegség. A prevenció lehetőségével azonban aránytalanul kevesen élnek ahhoz képest, hogy milyen gyakori a súlyos bárányhimlő Magyarországon is. A szülőkben számos tévhit él a betegséggel és az oltással kapcsolatban:
… de hiszen az óvodában már sokan rég túl vannak rajta…,
…a doktornő praxisában még nem fordult elő súlyos fertőzés…,
…..a nagymama is megmondta, ezen túl kell esni….
Beszélnünk kell a bárányhimlőről újra és újra, mert még mindig nem nyilvánvaló sokak számára, hogy a bárányhimlő súlyos betegség, és ennek minden tizedik fertőzött átéli következményeit!
Félünk az agresszív influenza vírusoktól, húsevő baktériumtól, ezernyi „búvóhaláltól” a környezetben, de arra nem gondolunk, a bárányhimlő vírusa is agresszív lehet. A fertőzés következménye lehet tüdőgyulladás, májgyulladás, súlyos agyvelőgyulladás is. Bekövetkezhet a rettegett agyi trombózis, vaksághoz vezető érrendszeri érintettség, és vérképző szervi betegségek, immunológiai kórképek bontakozhatnak ki. Hosszantartó kisagyi gyulladás okozta koordinációs zavar kényszerítheti ágynak a beteget. Persze, felnőttkorban mindez gyakrabban fordul elő, de mivel a klasszikus gyermekbetegségek értelemszerűen főképp gyermekkorban jellemzőek, számszerűen gyermekek kezelésére szorulunk gyakrabban.Hideg évszakokban a kórházunk gyermekosztályán minden héten van bárányhimlős, illetve következménye miatt ápolt beteg.
Mit érdemes tudni a védőoltásról?
„A védőoltás az egyetlen hatékony módja a súlyos bárányhimlő elkerülésének. Sokszor felmerülő kérdés, hogy milyen távon és milyen hatékonysággal véd az oltóanyag. Amerikában, Ausztráliában már hosszú évek óta a Nemzeti Immunizációs Program része a bárányhimlő elleni védőoltás. Tizenöt év távlatában megfigyelhető, hogy évekkel az oltás után a gyerekek 4-19%-a megbetegedhet. Bár az oltottak bárányhimlője rendszerint enyhe lefolyású, kevesebb kiütéssel jár és néhány napig tart, járványügyi szempontból ez sem előnyös. Immunizációs tapasztalattal rendelkező országokban 2008-tól átálltak a kétdózisú oltásra, amivel minimálisra lehetett csökkenti az oltottak bárányhimlőjét.
Magyarországon 15-20%-ban fordult elő, hogy oltott gyermek később bárányhimlős lett. Bár ez az ún. áttöréses bárányhimlő rendszerint enyhe, szövődmény nélküli betegség, és gyermekvállalás esetén sem veszélyezteti a magzatot, hazánkban is indokolttá vált a második adag védőoltás beadása.”
Az oltás immunológiai szempontból legkorábban 15 hónapos korban a leghatékonyabb. Első adagot a 15 hónapos MMR oltással, a másodikat pedig minimum 6 héttel később, illetve a 18 hónapos oltással egy időben célszerű alkalmazni. Aki korábban már egy adagot kapott, és nem lett bárányhimlős, annak legkésőbb új közösségbe kerülés előtt javasolt az oltás ismétlése. |
További cikkek:
- www.baranyhimlo.hu
- www.igenbeoltatom.hu
- www.gyermekbetegsegek.hu
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)