A nagyobb testvérek olykor nem izgalommal, hanem inkább irigykedve figyelik kisebb testvérüket.
Egy új családtag élete nem csak a felnőttek napirendjét bontja meg, de a kisgyermekek életében is nagy változást jelent. Egy pici baba pedig a nap 24 órájában felügyeletet és odafigyelést igényel. Ha már van gyermekünk, fontos, hogy a terhesség korai szakaszától kezdve bevonjuk a babavárással kapcsolatos teendőkbe, és ne hanyagoljuk el. Hagyjuk, hogy ő rendezze be a babaszobát -persze egy kevés szülői segítséggel- és bíztassuk, hogy ő is tegyen meg mindent leendő testvére kényelméért.
A gyermekek kortól függően másként élik meg egy baba születését. Egy másfél-két éves gyermek talán még nem is érti igazán, mi történik, de egy nagyobb, óvodás korú gyermek már örömmel fogadja, ha felnőtt szerepet játszhat a családban, és részt vehet az előkészületekben.
Felkészítés a terhesség idején
Bíztassuk gyermekünket, hogy figyelje kistestvére növekedését, már akkor, amikor még csak anyukája pocakjában van.
Osszunk meg vele minden részletet; mutassuk meg neki mekkora már a baba, mondjuk el, hol lesz a szobája.
Bízzunk gyermekünkre fontos feladatot; hagyjuk, hogy ő is segítsen a babaszoba berendezésében, vagy díszeket készítsen a falra.
Ha lehet, gyermekünket is vigyük el az ultrahangos vizsgálatra, és mutassuk meg neki kistestvérét!
Bíztassuk, hogy énekeljen a babának, vagy mondjon neki mesét, így ő is egy kicsit "felnőtt lehet", és biztosan nem érzi magát elhanyagolva.
Készítsük fel a baba érkezésére. Jobb, ha előre elmondjuk mennyi odafigyelést és törődést igényel a baba, így nem éri váratlanul, ha az újszülött megérkezésekor minden az apróság körül forog.A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Harmónia a baba hazaérkezését követően
A várandósság kilenc hónapja alatt nem csak a gyermek, de még a szülő is nehezen tudja elképzelni, milyen lesz, ha végre karjában tarthatja a babát. A gyermek számára eleinte mindenképpen nehéz lesz, hogy az újszülött baba rengeteg figyelmet igényel. Éppen ezért igyekezzünk korának megfelelően a nagy testvért is bevonni a szülői feladatokba.
Semmiképpen ne erőltessük, hogy foglalkozzon testvérével, de igyekezzünk mindent közösen csinálni, hogy ne érezze magát elhanyagolva. Ha szoptatásra kerül a sor, magyarázzuk el, mi is történik. Ha pelenkázni kell, hagyjuk, hogy a gyermek hozza oda a pelenkát, a törlőkendőt, így éreztetjük vele, milyen fontos szerepe van a baba életében, s vele is legalább annyit törődünk, mint testvérével.
A babaápolásba is vonjuk be
Ha gyermekünk még túl pici ahhoz, hogy a babaápolásnál segédkezzen, vegyünk neki egy babát, hogy ő is utánozhassa anyukáját. Amikor a kistesót pelenkázzuk, mutassuk meg a nagyobb gyermeknek is, hogyan kell a babát pelenkázni!
Ha már elég nagy ahhoz, hogy ő is segítsen, bízzunk rá fontos feladatot. Főként az óvodás, kisiskolás gyermekek szeretik utánozni szüleiket, s a "felnőttes" feladatokat is szeretik. Mutassuk meg, hogyan kell fürdetni, ringatni, pelenkázni a babát, és hagyjuk, hogy ő is részt vegyen a babaápolásban. Ha látja, hogy mennyire fontos munkát végez, s minden ügyesen megoldott feladat után megdicsérjük, véletlenül sem lesz féltékeny testvérére.
Ne felejtsük el, hogy a baba érkezése elvonja a figyelmet gyermekünkről. A nagyszülők, barátok, ismerősök babalátogatása megviselheti a kicsit, és elhanyagoltnak érezheti magát. Éppen ezért a szülő feladata, hogy elmagyarázza gyermekének; amikor ő volt kisbaba, akkor hozzá jött rengeteg látogató, és ő kapott számtalan ajándékot. Éreztessük vele, hogy a kistestvér érkezése mindenki számára csodálatos esemény, s az iránta érzett szeretetünk mindig erős marad.
Fotó: TawnyNina/pixabay
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)