Nem ritka, hogy még a megyében sem található anyatejgyűjtő állomás. Ahogy például Győr-Moson-Sopron megyében sem. Soproni kismamákkal, védőnőkkel beszélgettünk arról, miképpen orvosolható az anyatejgyűjtő állomás hiánya.
A fővárosban és az ország nagyobb városaiban szervezetten működik a többlet anyatej begyűjtése, mennyiségi és bakteriológiai ellenőrzése, pasztörizálása, majd kiosztása. Az anyatejért, akár már 100 ml-ért is házhoz mennek; igyekeznek biztosítani minden feltételt, hogy a kincs, mely tartalmaz számos, mesterséges úton előállíthatatlan anyagot, eljusson oda, ahol szükség van rá. A leadott anyatej literenkénti ára 1800 Ft, amely adómentes jövedelem a tejadó anyák számára.
- A központi anyatejgyűjtés Sopronban már legalább 15 éve megszűnt. A kórház gyermekosztályán működött a tejkonyha, ahol gyűjtötték, kezelték, kiosztották az anyatejet. A városban az édesanyák továbbra is adhatnak anyatejet más csecsemők számára. Ennek a feltételeit törvény szabályozza, gyermekorvosi javaslat kell hozzá.- árulta el kérdésünkre Varga Györgyné soproni szolgálatvezető védőnő.
- A Sopron-Fertődi Kistérségben az úgynevezett háztól-házig formában lehet anyatejet adni, illetve kapni – erősítette meg Lénártné Kócsi Éva kistérségi vezető védőnő. - Az anyatej felesleggel rendelkező anyának térítésmentesen elvégezhető vizsgálatokon kell átesnie, széklet, bőrgyógyászat, tüdőszűrés, illetve HIV, lues szűrés. Negatív leletek esetén a védőnő ismerteti az anyatej pasztörizálás lépéseit. Majd keresnek egy olyan csecsemőt, akinek szüksége lenne az anyatejre, és jogosult azt igénybe venni, vagy fordítva, tehát a rászoruló csecsemőnek keresnek anyatejet. A háziorvos receptre felírja az anyatejet, és innentől szabad az út: a két család megoldja egymás között az anyatej átadást. Sajnos a kistérségben 2009-ben mindössze 85 liter anyatej jutott így el olyan csecsemőkhöz, akiket édesanyjuk valami ok miatt nem tudott szoptatni. Ez a kedvezőtlen helyzet abból is adódik, hogy egy időben kell jelen lenni a keresletnek és kínálatnak.
Sopronban több olyan kismama is van, aki naponta borítja a lefolyóba, illetve teszi fagyasztóba a többlet tejét. Közülük Zsófiát kérdeztük, miért nem él a háztól-házig módszer adta lehetőségekkel.
- Amikor megszületett első gyermekem, és nyilvánvalóvá vált számomra, hogy bőven több tejem van, mint amit Zalán elfogyaszt, akkor édesanyám mesélte, hogy a mi időnkben a kórházban volt mód a tejleadásra. Ma már azonban nincs. A védőnőm elmondta nekem, mi módon adhatnám a tejet más anyukának, de sajnos nekem nincs annyi időm a kisbabám és a háztartás mellett, hogy a lefejt tejjel még különböző forralgatásokat, visszahűtéseket végezzek. A szűrővizsgálatokat is nehezen oldottam volna meg, de ha láttam volna, hogy onnantól már gördülékeny és gyors a folyamat; nem öntögetném ki a tejet, elhihetik.
- Valóban körülményesebbnek tűnik ez a módszer, mint az anyatejgyűjtő állomások által kínált lehetőségek, de az „idegen” anyatejet kapó csecsemő egészségének védelme csak így biztosítható. Akinek azonban sok teje van, illetve akinek nincs; kevés, vagy nem megoldható a csecsemőjének anyatejes táplálása, mindenképpen forduljon bizalommal a védőnőjéhez. - javasolja a kistérségi vezető védőnő. Aki elmondta azt is, hogy ezzel a módszerrel lehet olyan körülményeket kialakítani, ami a kapó babának a legideálisabb, hiszen, így azonos életkorú tejtestvérek lehetnek, ami nagyon előnyös. A védőnők továbbra is szorgalmazzák, hogy akár még ezen, a kismamák számára plusz feladatokkal járó módon is, legalább féléves korig, tápszeres pótlás helyett csak anyatejjel táplálkozzanak a csecsemők.
Van azonban példa a másik oldalról is; Judit és Réka szoros barátságot ápolnak, amióta 3 éves gyermekeik tejtestvérekké váltak.
- Nyolc hónapig osztotta meg velünk anyatejét Judit, akinek azóta is nagyon hálás vagyok. Sajnos nekem egészségügyi okokból nem volt lehetőségem szoptatni. A védőnőm azonban már a hazajövetelünk napján hozta Judit elérhetőségeit, akinek kisfia 1 hónappal idősebb az enyémnél. - mesélte Réka.
- Bevallom, néha fáradt voltam hozzá, néha nyűg, teher volt nekem, de Réka mosolygó arca minden alkalommal kárpótolt. - mosolygott Judit, aki elmondta azt is, hamar összekötötték a kellemeset a hasznossal, és a tej átadását megtoldották közös sétákkal, később közös játszóterezéssel. Ez a szokásuk a mai napig megmaradt. A fiatal anyukák gyerekei pedig majd kicsattannak az egészségtől.
- Úgy gondolom, minden fáradtságot megért, és a jutalmam egy nagyszerű barátnő is lett. - zárta le a beszélgetést Judit.
Anyatejgyűjtő állomás sok-sok magyar városban nincs. Viszont vannak kedves, lelkes és segítőkész védőnők, akik számára legalább olyan öröm anyatejhez segíteni egy babát, mint az édesanyáknak. Országunkban nem adottak a feltételek, azonban reméljük sok anyuka vállalja a kényelmetlen, néha körülményes háztól-házig módszert más picik egészséges fejlődését biztosítva ezzel.
A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás.
Kiönteni vagy segíteni? |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
A csecsemőkori refluxról
3 az 1-ben: Én nem fogok szoptatni!
50S
#17
2011. március 28. 14:53:11 | hétfő |
Kedves bagik!
Bár hogy gondolkodom is, nem értelek. Te jobban megbízol az állattenyésztőkben, a tápszerkészítőkben mint a környezetedben élő, esetleg személyes ismerős édesanyában, aki saját gyermekét is táplálja, valamint a hívatásukat teljesítő, a környezetedben élő, esetleg személyes ismerős védőnőkben. Miért mondom ezt? Biztosan hallottál a kerge marha kórról. De ha ezt nem is vesszük. Nézzük csak: a tápszer, amiben Te bízol. A tehénkét, már ha tényleg tehén tejet dolgoznak fel, táppal etetik. (diokszin?!) A tartásának körülményeiről (higiénia, stressz, stb) épp úgy nem tudsz semmit mint estleg a tejét adó édesanyáról. Arról pedig, az elmúlt évek tápszerbotrányai után már jobb ha nem is beszélünk, vajon milyen adalék anyagok kerülnek a gyermeked tápszerébe. A tehén tej hátrányairól és az anyatej ( még ha nem is a sajátod ) előnyeiről pedig már többen írtak itt is. Valóban kíváncsi lennék arra, hogy milyen személyes tapasztalataid vannak, amiért ez az álláspontod.
|
|
|
|
bagik
#16
2011. március 25. 22:17:14 | péntek |
Kedves hamarevi!
A cikked első részével nem kívánok vitatkozni, hiszen ilyen mélységig még soha nem néztem utána a dolgoknak. De egy valamit biztosan tudok: én inkább adom olyan steril körülmények közül származó, tehéntejből készült tápszert a gyerekemnek, mint esetleg napokig ismeretlen körülmények (higiéniai, hűtési) tárolt, kezelt anyatejet. Mert ma már a tehéntej a fejés legelső pillanatától steril körülmények között tárolódik, szállítódik, hűtődik, hiszen ezt ellenőrzik, (és ezeket a körülményeket, követelményeket eléggé ismerem), addig az anyatej útját csak onnan ismerjük, hogy a kismama leadja. Na nekem ezzel a kezdő, ismeretlen fázissal vannak kétségeim.
|
|
|
|
hamarevi
#15
2011. március 25. 21:40:47 | péntek |
Sziasztok!
Kedves bagik! Azt hallottad már, hogy az ember tejében más típusú tejfehérje van, mint a tehénében, amiből a tápszer készül? Egy érdekesség, apróság: képzeld el, a tehéntej fehérjéje (albumin) állítólag olyan (vagyis nagyon-nagyon hasonló) szerkezetű, mint az emberi bétasejtek. Ez azért érdekes, mert az idegenként bekerülő fehérjét a szervezet megjegyezheti, és arra hajlamos egyéneknél később beindíthat egy olyan autoimmun folyamatot, hogy a falósejtek idegennek nézik a bétasejteket is, és elpusztítják. No persze, ez nagyon kevés embert érint. De ki akarja, hogy a gyereke később, egyszercsak cukorbeteg legyen, mert a falósejtjei albuminnak nézték az inzulintermelő bétasejtjeit? Újabban a cukorbetegségre hajlamos családoknak nem ajánlják, hogy a gyerek kétéves koráig tejfehérjével találkozzon. No az más kérdés, hogy ezt irtó nagy erőfeszítés megvalósítani. Hogy hiszi a piszi? Én is csak azért olvasok ilyeneket, mert a gyermekem egyszer csak diabéteszes lett. Akkor nagyon megviselt. És próbáltam kideríteni az okát. Persze, nincs - állítólag, bár én erősen hiszek a környezetszennyezés egészségromboló hatásában. De megtudtam ezt is, amit írtam neked, és azt is, hogy Japánban állítólag 1 ezrelék alatt van a cukorbetegek száma, ám pl. az Amerikában élő, amerikaiul étkező japánok között nem érvényesül ez a tendencia: ők ugyanolyan arányban cukorbetegek, mint a lakosság többi része. (Japánban nem divat tejet inni.) No, ez csak egyetlen, icipici adalék volt az anyatejesdihez. De ennél sokkal meggyőzőbb érveket is fel lehetne sorolni. Bizony a kezelt anyatej már nem olyan, mint az eredeti, és főleg: tök más szaga van, mint a tehéntejnek. Szerintem ez is elriaszt egyeseket. Pedig az emberbabák az embertejet szívesebben isszák, mint a tehénét.
|
|
|
|
gugieva
#14
2011. március 11. 19:04:20 | péntek |
Kedves LatteArt!
Kedves 50S! Köszönöm szépen az elismerő szavakat. Úgy gondolom, hogy az "anyatej téma" örök; és próbáltam rámutatni egy hiányosságra, egy komoly nehezítő tényezőre. Üdvözlettel: Éva
|
|
|
|
50S
#13
2011. március 11. 13:28:43 | péntek |
Kedves Éva!
Jómagam is örömmel olvastam írásodat, már csak azért is mert a téma mindig aktuális. Sajnos, ennek ellenére a sajtóban csupán augusztus elseje környékén – az Anyatej Világnapján, illetve a Szoptatás Világhete alkalmából- lehet néhány elszórt gondolatot olvasni. A gond valós és a megoldás is kézen fekvő lehet. Persze ma, az AIDS és egyéb szörnyűségek korában nem könnyű. Anno, dadák szoptatták más gyermekeit, vagy még az ötvenes hatvanas években is anyukák vették mellükre a kórházban az újszülötteket, akiknek édesanyjánál még nem indult meg a tej elválasztás, vagy képtelenek voltak szoptatni. Milyen szép is a magyar nyelv: Ők voltak a „tej anyák”. Írásodról szólva igazat adok LatteArt-nak ,valóban ritka, hogy egy ilyen komoly témában ennyire színes, ugyanakkor informatív és korrekt cikk szülessen. Szívesen olvasnám más munkádat is.
|
|
|
|
LatteArt
#12
2011. március 11. 08:26:28 | péntek |
Kedves gugieva!
A témaválasztásod előttem már elismerték páran, ráadásul engem - még - nem érint a kérdés, ezért nem ehhez szólnék hozzá. Szeretném azt megköszönni, hogy élettel töltötted meg a cikked azzal, hogy megszólaltattál benne érintetteket. Nagyon örültem annak is, hogy a hitelességét egy szakember nyilatkozatával erősítetted. Nagy szívfájdalmam, hogy az internetes cikkek jó része források nélkül közül tényeket, ezért nem tudom én sem hogyan kezelni őket. További sok sikert kívánok az életben és az írásban! LatteArt
|
|
|
|
gugieva
#11
2011. március 10. 21:46:00 | csütörtök |
Szia bagik!
Igazából a megfelelő az lenne, ha egy védőnő mesélné el, konkrétan hogy zajlik a dolog. A nyilatkozó szakemberek azt mondták, hogy rendszeres kapcsolatban vannak mind az adó, mind a kapó babák édesanyjával. Az anyatejgyűjtő állomások esetében minden leadott tejet bevizsgálnak, kezelnek. Lásd pl.: http://www.heimpalkorhaz.hu/anyatej/ A háztól-házig módszer esetében pedig a védőnők tanítják meg a megfelelő házi pasztörizálást, és figyelemmel kísérik, ellenőrzik többször. Nekem sajnos személyes tapasztalatom ebben nincs, de bízom benne, hogy hozzászól olyan, akinek van ,) Üdvözlettel: Éva
|
|
|
|
bagik
#10
2011. március 10. 10:09:08 | csütörtök |
Sziasztok!
Engem az a felvizezéses történet "gyerekkori traumaként" ért, és azt ugye nehéz kiheverni. Bár tudom, hogy ma már nagyon sok orvosi vizsgálat kell ahhoz, hogy valaki anyatejet adhasson, és értem, hogy a cikk nem is az anyatej fontosságáról szól, de kíváncsi voltam arra, hogy csak nekem vannak ezzel kapcsolatban aggályaim, vagy másnak is. Engem még elgondolkodtat a következő dolog is. Egy anya elvégezteti a kötelező vizsgálatokat, mindennek megfelel. Mi van, ha két hét múlva lesz egy betegsége, ami esetleg lappang 3 napig, tehát nem is tud róla, és leadja a tejét. Azt meg mióta a kislányomon láttam, hogy mit meg nem érzett az anyatejen, nem hiszem el, hogy csak a jó dolgok mennek át. Persze tudom, azért kell pasztörizálni, de mi van ott, ahol -bár teljesen hivatalosan, védőnői figyelemmel kíséréssel - adják a tejet, de nem kerül be a gyűjtőbe, hanem háztól házig viszik. És mi van akkor, ha bár bőtejű az asszonyka, de nem tud megfelelő higiéniát biztosítani addig a tejnek, amíg le nem adja. Lehet, hogy ezek csak rögeszmék, de szerintem nagyon is életszerűek. A nagyobb gyereknek, sőt magamnak is megnézem, hogy honnan veszek házi terméket, nemhogy egy csecsemőnek.
|
|
|
|
gugieva
#9
2011. március 10. 07:51:14 | csütörtök |
Sziasztok!
Bár a cikkben nincs benne, mivel nem az anyatej fontosságát hivatott tárgyalni, a nyilatkozó védőnők természetesen elmondták a beszélgetések során, hogy a tápszerek nem tudják helyettesíteni újszülött kisbabáknál az anyatejet a benne lévő, mesterséges úton előállíthatatlan anyagok miatt. Nem vagyok szakember, így nem szeretnék most az anyatej mellett / ellen érveket felsorakoztatni. Ezt meghagynám a védőnőknek, orvosoknak. Egyetlen gyakorlati szempontra világítanék rá, mégpedig arra, hogy míg a tápszerért fizetned kell, addig a receptre felírt anyatejért nem. Talán ez sem véletlen. Örülök azonban, hogy leírjátok a véleményeteket. Örömmel olvastam mind a te, mind kavian sorait. Bízom benne, hogy folytatjátok a társalgást, és mások is bekapcsolódnak. Üdvözlettel: Éva
|
|
|
|
kavian
#8
2011. március 09. 21:11:38 | szerda |
Vitatkoznék veled bagik:)
Szia:) Azt írtad, hogy a környéketeken egy anyuka erősen higított anyatejet adott el másoknak... Látod, ezért szükségesek a vizsgálatok, az ellenőrzés és a "pasztörizálás" Te tudtad szoptatni a babádat addig ameddig. A szoptatás nem arról szól, hogy felesleget kell termelni. De ha valakinek több van, mint ami szükséges az ne a lefolyóba öntögesse! Ezt a kincset az kapja meg az, akinek bármilyen okból kifolyólag ez nem adatik meg. Amiről írsz abban van némi igazság is, de ez a szoptatás emocionális része. Amiről a cikk szól, az viszont az, hogy az u.n. "bőtejű anyukák" szervezett módon, teljesen biztonságos körülmények között kincset továbbíthassanak a "korazonos" babáknak. Ez fontos, hiszen egy újszülöttnek ne kilenc hónapos babát szoptató anyuka adja a "felesleget". Ezért van szükség a szervezett, védőnők által felügyelt anyatej elosztására. Engem elkeserít, hogy ez gyakorlatilag ma már csak a fővárosban és pár megyeszékhelyen működik. Lehet, hogy most túlzó számokat írtam a "pár" megyeszékhely tekintetében. Ha pótlásra kell a tápszer, az rendben van. De a babák életük első heteiben az anyatej pótolhatatlan! Természetesen léteznek nagyon jó tápszerek, de véleményem szerint egyik sem "anyagazonos" az anyatejjel. A "jó" anyatejjel. És ha van választási lehetőség, hogy anyatej, vagy tápszer: én az anyatejre szavazok:) És még valami: Igaz, nem anya cicijéből jön, de legalább olyan testi kontaktust lehet kialakítani ezzel a módszerrel, mint a tápszerrel. Azt már csak
|
|
|
|
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)