Vitatott kérdés - béranyaság

De vajon mi a helyes? Erkölcsi szempontból a béranyaság ugyanúgy a test áruba bocsátása, mint prostitúció esetén, azonban itt egy gyermek sorsa is az anya kezében van. Vajon ki lenne képes másnak adni csecsemőjét? Léteznek ilyen anyák! Hányszor hallottunk már olyan esetről, amikor egy nő önkezével hajtott végre abortuszt, vagy éppen csecsemőjét jobb esetben lerakta egy ház vagy kórház előtt, rosszabb esetben elvette életét. Vajon elítélendőbb-e a béranyaság, mint az, ha valaki szülés után helyezi árvaházba gyermekét?

Ma számtalan meddő házaspár él nem csak Magyarországon, de az egész világban. És szinte mindegyikük szeretné megismerni a szülői szerepet. A legtöbben csecsemőt szeretnének örökbe fogadni, ami egyáltalán nem rövid folyamat. A sokszor akár évekig tartó várakozás nem csak a reményt veszi el a gyermekre vágyóktól, de néha akár egy kapcsolatot is tönkretehet. És a béranyaság megoldást jelenthetne.

Amerikában erre a kérdésre egyszerű választ adott egy alkotmányjogász. Véleménye szerint (és ezzel egyet érthetünk) a gyermek emberi jogai a fogamzás pillanatában kezdődnek. A béranyaságról szóló szerződések azonban ezt nem veszik figyelembe, a gyermeket mintegy vagyontárgyként kezelik. Természetesen ez a hagyományos örökbefogadásra is vonatkozhatna, hiszen a szülő ez esetben is a gyermek akaratától függetlenül dönt, csupán nem születése előtt, hanem azután hagyja el gyermekét.