Második osztályos kisfiam egyedül jár iskolába. Számomra rettenetes stresszel jár, hogy nem tudom elkísérni őt, ezért a magam és az ő megnyugtatása érdekében iskolába menet-jövet telefonon beszélgetünk. A napokban, egyik reggel elindult szokásos útvonalán a suliba, útközben beszélgettünk.
"Anya, van az utca végén néhány kóbor kutya",mondta, én megkérdeztem tőle, hogy ki tudja-e kerülni az állatokat. Azt válaszolta, hogy az út másik oldalán vannak, majd elmegy mellettük. Folytattuk a beszélgetést, ő haladt tovább. Egyszer csak éktelen ugatást hallok a telefonban és fiam kiabálja, hogy
"Segítség Anya, megtámadtak, jaj, segítség..."
Hallottam, hogy elkezd rohanni. Rémülten szólongattam, hogy ne szaladjon, mert akkor utána futnak és még jobban felhergeli őket. Szegény csak zokogott és futott. Néhány pillanattal később - szeren-csére volt annyi lélekjelenléte - beszaladt a közeli óvodába, ahol segítségére siettek az ott lévő dolgozók és szülők. Próbáltam közben telefonon megnyugtatni, és megtudni, hogy mennyire sérült meg. Vastag téli kabát volt rajta, így a kutya csak kisebb sérülést okozott a könyökén, a kabátját azonban több helyen is megtépte. A sebet az oviban ellátták és átkísérték fiamat a közeli iskolába. Később édesapja orvoshoz vitte, ahol megkapta a megfelelő oltásokat.
Ugyan a fizikai sérülése nem volt nagy, azonban lelkileg megviselték a történtek. Ahogy engem is. „Egyenes adásban” hallgattam végig a küzdelmet és tehetetlen voltam a távolság miatt.
Fiamnak továbbra is egyedül kell iskolába járnia, a kutyákat nem találta meg a gyepmester, így próbálunk megoldást találni , hogy a későbbiekben meg tudja magát védeni az ilyen helyzetekben. Ezért utána olvastam a lehetőségeknek.
Úgy gondolom minden szülőnek hasznos lehet megjegyezni az alábbiakat és gyermekét felkészíteni a hasonló esetek elkerülésére, a napi híradásokból is kiderül nem egyedi probléma a mienk, hiszen rengeteg településen szaporodtak el a kóbor, gazdátlan ebek.
Tehát néhány ötlet arra a kérdésre válaszul, hogy
„Mit ne tegyünk és mit tehetünk kutyatámadás esetén?”
-
a legfontosabb, hogy ne fussunk el, ne sírjunk és sikítozzunk, ezzel ugyanis csak a kutya terelőösztöneit erősítjük és szinte támadásra hívjuk fel,
-
ne nézzünk a kutya szemébe, kerüljük a szemkontaktust,
-
erőteljes hangon szóljunk rá,
-
próbáljuk minél távolabb tartani az állatot magunktól, azonban ne próbálkozzunk rúgással, ütéssel, mert belekaphat a kezünkbe, lábunkba,
-
ha a földre kerülünk védjük arcunkat, nyakunkat táskával, kabáttal, mert a kutya azt próbálja meg elsősorban elkapni,
-
a nagyobb testű kutyák, németjuhászok, rottweilerek esetében a hangos szó nem elegendő, ekkor próbáljunk meg lassan, távolodó mozgással elmenni a közelükből,
-
ha több kutya falkában támad, akkor is lassan haladjunk, próbáljuk meg hátunkat a kerítésnek, házfalnak támasztva továbbmenni,
-
hordhatunk magunknál kutyariasztó spray-t, vagy ultrahangos készüléket, hatékonyságuk a tapasztalatok alapján nem mindig kielégítőek,
-
használhatunk egy erős villogó fényű lámpát, vagy a mobiltelefont legerősebb fokozatra állítva egy erős hangot hallatni, ettől is megijedhetnek,
- amennyiben van a közelben egy bot, akkor célszerű orron vágni vele az állatot, ami nagyon fájdalmas a számára.
Ha még van ötletetek szívesen venném a kommenteket, mert ki tudja mikor lesz még szükség rájuk.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)