Elgondolkoztató, hogy ma már nemcsak a tizennégy éveseknek, a tizennyolc éveseknek, hanem némely esetben már a tíz, sőt a hat éveseknek is kell felvételizniük. A tizennégy évesek és a tizennyolc évesek felvételiztetésén senki sem rökönyödik meg. Vannak olyan tagozatos- és/vagy magániskolák, ahol a hat éves gyerekeket is felvételiztetik. A hat éveseknek verset kell mondaniuk, énekelniük kell. Megfigyelik azt is, hogy mennyire köti le a gyerek figyelmét egy-egy mese. A tízévesek a nyolcosztályos gimnáziumokba és a különféle tagozatos osztályokba való bekerülés miatt kell, hogy kiállják a felvételi próbáját. Mennyire gyerekbarát ez a megoldás? Mennyire jó ez a gyerekeknek?
Az egy jó elgondolás, hogy a gyerekek képességeit az érdeklődési körének, tehetségének, képességeinek megfelelően fejlesztik tovább. A különféle szakirányok vagy tagozatok lehetőséget adnak arra, hogy a tehetséges gyerekek több lehetőséget kapjanak, és ne húzzák vissza őket a gyengébb képességűek. A kiválasztást többféle módon is meg lehet oldani. Úgy is fel lehet mérni egy gyerek érdeklődését és képességeit, ha nem keverjük stresszes szituációba. Ezt a megoldást azonban még kevés helyen alkalmazzák.
Tudvalévő, hogy vannak izgulós gyerekek, akiket ez az izgalom szinte blokkol. A stressz, azaz a fokozott izgalmi állapot hatására közel sem tudják azt produkálni, amit tudnak. Még tovább fokozza az izgalmi állapotukat, ha a szülő és a vizsgáztató sem segít oldani ezt az állapotot. Sok szülő akaratlanul is tovább fokozza a gyerek idegességét. A megnyugtatás helyett még ráparancsol a már amúgy is felspanolt gyerekre, hogy ügyes legyen. Többször is hangsúlyozza, hogy milyen fontos az, hogy jól produkálja magát. Erre a gyerek már annyira idegessé válhat, hogy szinte azt sem fogja tudni megmondani, hogy hogy hívják.
A tízévesek esetében további nehézséget jelenthet az, ha írásban (is) kell a tudásukról és az érdeklődésükről számot adni. Tízéves gyerekek esetében már egy dolgozat is nagy izgalmat válthat ki. Van olyan kisgyerek, aki már napokkal a dolgozat előtt elkezd izgulni. Egy ilyen izgulós gyerek különösen nehezen tud teljesíteni egy felvételi alkalmával. Valószínű, hogy közel sem tudja azt produkálni, amit valóban tud.
Egy tízéves gyerek már felméri azt, hogy a teljesítményének főleg egy felvételi esetében tétje van. Ez sok gyereknél még további fokozott izgalmi állapotot jelent. Írásban ráadásul érzik, hogy nehezebben fejezik ki magukat. A tesztek idegenek a számukra, hiszen van olyan gyerek, aki többválasztós tesztet alig vagy még sosem töltött ki. Az ismeretlen feladatfajta további lehetőséget adhat az elbizonytalanodásra.
Felvételi esetében tovább nehezíti a gyerekek helyzetét az, hogy ismeretlen személyek előtt ismeretlen gyerekek társaságában egy ismeretlen helyen kell jó teljesítményt nyújtaniuk.
Szükséges ennek kitenni a gyerekeket?
A leggyerekbarátibb megoldás az, ha a gyerekeket úgy felvételiztetik, hogy ne legyen felvételi hangulat. A felvételi inkább egy egyszerű beszélgetés legyen. Ha ugyanazon iskolán belül történik a tagozatokra való kiválasztás, akkor akár a gyerek osztálytermében is el lehet végezni a beszélgetést. A gyereket meg lehet figyelni csoportos és egyéni elbeszélgetés során is. A csoportos beszélgetés módszerét abban az esetben is lehet alkalmazni, ha a gyerek egy másik intézménybe felvételizik. Sok gyerek könnyebben oldódik fel a nagyobb társaságban.
A beszélgetést lehet úgy irányítani, hogy kiderüljön, mit tud a gyerek, és mi iránt érdeklődik igazán. Lehet a csoportos és az egyéni beszélgetés során is kötetlen és irányított beszélgetés is. A kötetlen beszélgetés során is sok mindent meg lehet állapítani a gyerekről. Ráadásul ez a forma tovább oldja a feszültséget. Az a cél, hogy a gyerek fesztelenül tudjon beszélni és teljesíteni.
Ez jobb megoldás, mint a direkt felvételi és annál is jobb, mint amikor egyedül a szülő választja meg, hogy milyen tagozatra kerüljön a gyerek. Mivel a szülő véleményét sem lehet figyelmen kívül hagyni, az a legjobb, ha három szempont dönt. A legnagyobb súllyal a gyermekkel folytatott beszélgetés döntsön, de a szülő és az alsós osztályfőnök véleménye is számítson.
Amíg csak lehet, feleslegesen ne legyen stresszelve a gyerek! Ha akár egy dolgozat vagy egy felvételi miatt kerül feszültebb állapotba, a szülők inkább igyekezzenek megnyugtatni és ne stesszeljék tovább!