SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A diplomához és a doktorihoz sem lenne előírás a nyelvvizsga

Tóth Nikolett [cikkei] - 2022-11-02
Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint félő, hogy ennek hatására pusztán azért, hogy jelentkezőket toborozzanak, nem kérnek nyelvtudást. Szerinte ez nem az európai Magyarországhoz méltó.
A diplomához és a doktorihoz sem lenne előírás a nyelvvizsga

Eltörlik a nyelvvizsga-követelményt

Egy törvénymódosító javaslatból az derült ki nemrég, hogy eltörlik a nyelvvizsga-követelményt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben csakis az egyetemeken múlik majd, hogy milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, vagy elvárnak-e egyáltalán bármilyet. Így a diplomához, sőt, a  doktorihoz sem biztos, hogy feltétel lesz a nyelvvizsga. 

A javaslat indoklásában ez áll: 

"A nyelvvizsga követelménye, egy adott idegen nyelv ismeretének igazolása számos ponton jelenik meg a felsőoktatási jogban. A nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak.”

Vagyis az egyetemeknek maguknak kell gondoskodniuk "az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról és a szaknyelvi ismeretek megfelelő méréséről”.

Az új szabályok bevezetése felmenő rendszerben történik, de a javaslatban az olvasható, hogy az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók szintén mentesülnek a nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól. 


Nem az európai Magyarországhoz méltó

Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a döntéssel kapcsolatban a Telex-nek ezt írta: 

„Furcsállom a döntést. Egyrészt azért, mert a magyarországi nyelvvizsgák igenis jól mérik az idegen nyelvi készségeket – és ez nemcsak az én véleményem. A nyelvvizsgák a Közös Európai Referenciakeret szemléletéhez igazodnak, széles körű szakmai konszenzuson alapulnak”

Hozzátette: 

„Elvileg helyes lehet egy ilyen döntést az adott egyetemhez delegálni. Félő ugyanakkor, hogy lesznek olyanok, akik a jelentkezők számának növelése érdekében nem kérnek nyelvtudást, amivel sajnos nem tudok egyetérteni, nem tartom az európai Magyarországhoz méltónak. Ami az egyetemek által szervezett nyelvi képzéseket illeti, a tapasztalataim szerint a többség nincsen erre felkészülve, a nyelvtudás megszerzésének helye sokkal inkább a közoktatás, mint a felsőoktatás.”


A doktori képzésre való bejutásnak sem lesz feltétele a nyelvvizsga

„A doktori képzés bejutási feltételeként előírt nyelvvizsga helyébe a doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül” – szerepel a dokumentumban.

Légrádi Tamás szerint: „Az egyetemek minden bizonnyal a doktori szabályzatukba foglalják a nyelvtudást, mint követelményt”.


A nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint a kutatásokból egyértelműen látszik, hogy a nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással. 

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Magyarország az egyedüli olyan európai ország, ahol a diplomához elvárják a nyelvvizsgát, mégis anyelvi kompetenciákban az utolsók között vagyunk. 

Indexkép: Marcela képe a Pixabay-en 

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
Megugrott a szamárköhögéses esetek száma hazánkban

Megugrott a szamárköhögéses esetek száma hazánkban

Már a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján is kezeltek idén súlyosan beteg gyermeket szamárköhögéssel. Míg a korábbi években maximum egy-két megbetegedést tapasztaltak éves szinten Magyarországon, addig az idei első negyedévben már 12 esetet regisztráltak. A betegség ellen létezik védőoltás, amit a gyerekek kötelező oltásként kapnak meg, de a kisbabákra különösen veszélyes lehet, ha a védettség kialakulása előtt fertőződnek meg a kórral.
A szerkesztő ajánlja