Bezzeg, amikor én gyerek voltam…

– jól ismerjük az így kezdődő mondatokat. Már én is ahhoz a generációhoz tartozom, akik nosztalgiával emlegetik a gyermekkorukat és érzelmekkel telve gondolnak arra, amikor kétkazettás magnóval vették fel a rádióból a számokat egész nap vadászva a legjobb slágerekre, később órákat ültek az MTV előtt a kedvenc zenekar klipjét várva, akinek életében újdonság volt a videó, a cd, a dvd és a számítógép. Mindemellett órákat töltöttünk a szabadban, rengeteg játékot találtunk ki magunk, kevesebb különóránk, több szabadságunk volt, veszélytelenebb volt a világ is.

A mi gyerekeink máshogy nőnek fel, ők már okos tv-t néznek, meg számítógépet, ahol egész nap lehet mesét találni. Korán megérinti és sokszor beszippantja őket a technika, másrészt sokkal zajosabb is a mai világ, mert sok az autó, a háztartási gép, a szórakoztató elektronika, rengeteg információ veszi körül őket, akkor is, ha szülőként mérsékelni igyekszünk azt. A mai gyerekek és fiatalok soha nem éltek olyan világban, ahol nem volt számítógép, internet, mobiltelefon. Ez nem a jövő, hanem a jelen és számukra ez a természetes.

Ezek a mai gyerekek, fiatalok…

Hozzá vannak szokva, hogy azonnal információhoz jutnak, nem kell az értelmező kéziszótárt bújni, vagy a könyvtárban kutakodni, hogy választ kapjanak kérdéseikre. Mellesleg már mi is hozzászoktunk, hogy a google-ben keressük a választ, sokaknak már csak emlékeiben él az, hogy szakkönyveket búj egy-egy információért. Ma az azonnali megerősítés és gyakori jutalmazás az, ami élteti a gyermekeket. Képesek egyszerre több dologgal is foglalkozni, persze kérdéses, hogy milyen mély az a figyelem, ami így az egyes tevékenységekre irányul. A hosszú szövegek untatják őket, a képeket, ábrákat szeretik, illetve a tanulás játékos, játékba ágyazott formáit. Mindezt felismerve ma már például számos nyelvtanító applikáció van, mely az idegen nyelv elsajátítását is szórakoztatóbbá teszi.

Mi változott és változik?: A modern gyerekkor hátrányai és előnyei

Először is, ma általában kevesebbet mozognak a gyerekek, vagy kevésbé szabadon mozognak. Hosszan lehetne sorolni ennek okait: fakadhat abból, hogy többet van lehetőségük mesét nézni, idősebb korukig toljuk őket babakocsiban, mert úgy gyorsabban haladunk, kevesebb terük van mozogni, hiszen sok gyermek társasházban nő fel, és egy külön program levinni őket a játszótérre, sok szülő jobban félti a gyermekét, védi a leeséstől, elesésétől. A mozgásos-észleléses tevékenység azonban nagyon fontos a testséma kialakulása szempontjából, a mozgás segíti a téri irányok belsővé válását, a mozdulatok, a tapintás által alakul ki a tárgyi világról kép a gyermek idegrendszerében. A mozgás által szerzett tapasztalatok sokasága hatékonyabbá teszi az információfeldolgozást, a vizuális részletek és viszonyok ismerete, és azok összekapcsolása a mozdulatokkal erősíti a gondolkodást. A kevés mozgásos-észleléses tapasztalat a kisgyermek életében az un. szenzo-motoros rendszer gyengébb működését okozza, melynek fejlesztését számos népszerű terápia tűzte ki célul (pl. TSMT, Ayres terápia, alapozó terápia).

Nagyon sok a vizuális élmény kezdetektől fogva a ma felnövekvő gyerekek életében, már az utcákon sétálva, a reklámok, hirdetőtáblák, színes kirakatok által rengeteg vizuális inger éri őket, ehhez jönnek még a mesefilmekből, a számítógépes játékokból kapott képek. Ezek azonban mind kész képek, nem igénylik a képzeletalkotást a gyermek részéről. Mindemellett háttérbe szorul a mesék felolvasása, ami pedig abban segíti, segítené a gyermekeket, hogy a nyelvi sorozatokból saját képet alkossanak, ami a jó szövegértés alapja.

A filmekből, zenékből, számítógépes játékokból készen kapott sok információ által bár kielégül a gyermekek élményigénye, azonban a neurológiai rendszerük nem kap elég mozgásos ingert. Bizonyára más is tapasztalja a gyermekénél, hogy egy-egy hosszabb mese után „megbolondul”, felpörög, mozgásigénye fokozottá válik.

A kevesebb aktív tevékenység és a sok ülés a különböző eszközök előtt hatással van az egyensúlyrendszerre is azáltal, hogy így kevesebb ingert kap és gyengébben működik, pedig az egyensúlyrendszer a neurológiai harmónia alapja, feladata a mozdulatok és a vizuális-tapintásos észlelés összerendezése, a figyelem megalapozása. Ma ennek eredményeként a gyermekek számára nehezebb az információfeldolgozás és a koncentráció.

Az is igaz azonban, hogy a digitális kor gyermekeinek könnyebben megy a sok, különböző információ feldolgozása, gyorsabbak a döntéshozatalban, azonban a módszeres, rendszerben történő gondolkodás terén gyengébbek, mint azok, akik még a digitális kor előtt szocializálódtak. Problémát jelent ma, főleg az iskolai oktatás során a figyelem szórtsága, irányításának nehézsége, hiszen idegrendszerük adaptálódik az őket körülvevő ingerek feldolgozásához, de a sok inger megosztja a figyelmüket, ami által csökken a figyelem mélysége.

Nagyon gyorsan alakult át körülöttünk a világ és folyamatosan alakul ma is, egyre újabb technikai eszközök jelennek meg a piacon, folyamatos fejlesztések zajlanak számos tudományterületen, és még nagyon frissek azok a kutatások, amelyek ennek a következményeit elemzik. Ami ma naprakésznek tűnik, lehet, hogy holnap már nem lesz az, hisz már vannak olyan vizsgálatok is, amelyek cáfolják a digitális bennszülött-digitális bevándorló teóriát. A közelmúlt eredményei szerint úgy tűnik, hogy a bennünket körülvevő rengeteg információ, a digitális világ óhatatlanul változást idéz elő az agyunk működésében is, különösen igaz ez a mai gyermekekre, fiatalokra.

A világgal együtt változik az agy is

A digitális korszakot megelőzően a bal agyféltekei dominancia volt a meghatározó, mely a beszéd és az írásbeliség által erősödött meg. A bal agyféltekét a részletekbe menő, elemző gondolkodásmód jellemzi, a lépésről-lépésre történő információfeldolgozás, és a következő funkciók tartoznak hozzá: beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, melyek mind a részletek megfelelő illesztését követelik.

Ezzel szemben a mai gyermekekben egyre erősödik a jobb agyféltekei működés, mivel a vizuális információk feldolgozása a jobb agyféltekét erősíti. A jobb agyfélteke az információkat egészlegesen, egyidejűleg kezeli, a vizuális-téri képességek, a zene, a képzelet, a humor tartoznak hozzá. Jellemzője a gyors döntések, megoldások meghozatala, mert automatikusan rakja össze a képet a rendelkezésre álló részletekből. A jobb agyféltekei működés kedvez a kreativitásnak, az újszerű gondolatoknak, az innovációnak, ami pedig ma, pont a gyors változások miatt jelentős erőforrás.

Természetesen ezek a folyamatok nem elkülönülten mennek végbe, hanem a társadalomba, családba ágyazottan, így a változásoknak több, komplex oka van, kezdve már a fogantatástól, attól, hogy milyen környezetbe születik a gyermek, milyen a szülők nevelési stílusa, mennyire figyelnek ők a gyermekükre, mennyi mozgásos tapasztalatot biztosítanak számára, stb. Egy szeletét emeltem csak ki ennek a hatalmas témának, egy olyan részét, ami adott: digitális világban élünk, melynek pozitívumait és negatívumait egyaránt a bőrünkön érezzük, és amellyel kezdenünk kell valamit.

Ha szeretnél hasonló érdekes témákról olvasni, kövesd a 7köznapi Pszichológia oldalát a Facebookon!

Kapcsolódó cikkeink:

• A felnőttkori boldogtalanság biztos receptje - és mi adtuk a gyerekeink kezébe
• Lakásba zárt generáció - az okostelefonok hatása a tizenévesekre
• 5 ok, amiért ne adj tabletet a pici gyerek kezébe!
• Kevesebb mobilozás - kevesebb hiszti

Forrás: 7köznapi Pszichológia
Kép: oneinchpunch / shutterstock