A betegszabadság független a biztosítási előzményekről, csak a munkaviszony kezdetétől függ. Aug. 1-én kezdődő munkaviszonynál az évi 15 munkanap arányos része 6 munkanap. Ennek a leteltét követően táppénzre vagy jogosult.

A GYOD-dal kapcsoltban nem tudok segíteni, az nem az én asztalom.

Gyedre az jogosult, aki biztosított és a szülés előtti 2 évben van legalább 365 nap biztosítási ideje. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével nem vagy biztosított. Biztosított az, aki a természetbeni és a pénzbeli ellátásokra is jogosult. Az egészségügyi szolgáltatási járulék csak természetbeni ellátásra jogosít. Pénzbeli ellátásra csak az ilyen-olyan jövedelmekből, leggyakrabban munkabérből fizetett 18,5%-os tb járulék jogosít.

Havi - jelenleg - 11.300 Ft-ért - nem lesz jogosult valaki 2 évig csedre és gyedre, ami csak a minimálbér után megállapítva is bruttó 3,5 milliió Ft a 2 év alatt - tudom, hogy Te dolgoztál előttte és "rendes járulékot" fizettél, de amit feszegetsz,az arra is vonatkozna, ha valaki kizárólag a filléres összegeket fizette maga után.

Biztosítási jogviszonyba kerülni nem nehéz, igényelhetsz álláskeresési járadékot, lehetsz egyéni vállalkozó, vagy dolgozhatsz ismerősnél... Előbbi két esetben a minimálbér, (ha a járadék alapja ezt eléri), utóbbi esetben a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese a gyed alapja.
Ezzel a másik jogosultsági feltétel, az aktuális biztosítás rendben lenne. Az előzetes 365 napból meg pontosan 365 nappal rendelkezel 2021.08.17 és 2022.08.16 között - ha itt nem voltál fizetés nélküli szabadságon.

Igen. Az utolsó, 2024 áprilisi bérezett napot megelőző 180 bérezett napi átlag lesz a csed alapja. Ha márciusban is volt pár nap táppénz, akkor az utolsó 180 nap keresésénél ezt átugorják és mennek ennyi nappal hátrébb.

Teljesen mindegy, hogy mi volt a gyes előtt, most egy munkaviszonyból vagy gyesen, az 1. napja óta újra fennáll a biztosítási jogviszony és számolódnak a napok a 365-höz. Viszont, ez fontos, és korábban nem említettem, a munkáltató mindenképpen tudjon róla, mert elképzelhető, hogy az apa által igényelt gyed 1. napjától bejelentette a biztosításod szünetelését és az azóta is így van nyilvántartva, akkor pedig a hivatal nem fogja látni az újrainduló biztosításban töltött napokat. Bármikor rendezhető akár évekkel visszamenőleg is, de egyszerűbb, ha rögtön jól van kezelve. Ügyfélkapu birtokában több helyen is ellenőrizhető, hogy a munkáltató mit jelentett be a biztosítás szünetelésével kapcsolatban, de egyszerűen csak őt is megkérdezheted erről.

A filléres (távolléti díj, ami általában az alapbér, ennek a 10%-a) szülői szabadságot csak akkor javaslom, ha nem ebből a munkaviszonyból akarsz csedet és gyedet igényelni, mert egyébként nagyon lehúzza az átlagot. A kedvezményszabály, hogy nem lehet kevesebb az új csed alapja, mit a régié volt, az bejönne, de mivel azóta lehetett béremelés, ezért akár több is lehetne az átlag sima szabadságból, mint az előző csed alapja volt.

A táppénz többszöröse a szülői szabadságnak és nem húzza le az átlagot, mert nem számít bele, úgyhogy egyszerűbb simán csak kivenni a szabadságot a gyes vége után, majd a szülés előtti 29. napig táppénzre menni.

Ha ketteske a 3. szülinap ünneplése után születik, akkor rendben lesz az előzetes biztosítás, hiszen 2 és 3 éves kor között megvolt a 365 nap. A csedet akkor is érdemes a lehető legkorábbi időponttól, a szülés várható idejét megelőző 28. naptól igényelni, ha utána apuka lesz gyeden, mert így hamarabb elkezdődhet a gyede. Ha Te igényelnéd, akkor meg azért, mert a táppénz, a csed és a gyed közül előbbi a legkevesebb, tehát a legrövidebb ideig kellene kapni.

A gyed kezdete óta szünetel a biztosításod. A csed és a gyed jogosultsági feltétele, hogy a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezzél, ez így nem fog teljesülni egyik ellátás előtt sem, tehát a kistesóval csak gyesre leszel jogosult fél évig, utána tudja az apuka a gyedet megigényelni.

A csednek lazább szabályai vannak, van olyan helyzet, amivel valaki csedre még jogosult lehet, de gyedre már nem, Neked azonban a csed is esélytelen akkor, ha nem dolgozol előtte 365 napot (ami lehet fél év munka és fél év táppénz is).

Táppénzre egyáltalán nem leszel jogosult, mármint úgy nem, hogy rögtön táppénzzel kezdesz, mert táppénz a folyamatos biztosítással megegyező napokra (de legfeljebb 1 évig) jár, és a Te folyamatos biztosításod 0 nap. Ha kiveszed a szabadságodat, akkor annyi naptári napra lehetsz utána jogosult táppénzre, ahány naptári nap a szabadság volt.

A gyest mindenképpen Te igényeld meg, így ennek az időtartama alatt már ketyeg a biztosítás és a korkülönbségtől függően (ha ez legalább 3 év) akár a ketteske utáni csed és gyed is sanszos lehet, illetve táppénzen is többet lehetsz.

Ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor lesz legalább 15 év szolgálati ideje, akkor jogosult lesz résznyugdíjra, ami mellé jár az egészségügyi ellátás.

Ha nem lesz még 15 éve sem, akkor egyedülállóként jogosult lesz az időskorúak járadékára, ami egy filléres ellátás, de szintén van hozzá tb. Ha van párja, akkor csak abban az esetben jogosult erre, ha az 1 főre jutó jövedelem olyan alacsony – jelenleg 24.225 Ft -, ami kizárt, hogy ilyen alacsony lenne, mert akkor már rég éhenhaltak volna.

A nyugdíjat nagyon bonyolult szabályok alapján lehet kiszámítani, ezek egy része egy olyan szorzó, ami minden évben változik és amit nem ismerünk előre. Ezért nem lehet azt megmondani, hogy érdemes-e X Ft befektetést eszközölni a járulékokra, mert így Y, ami a többletnyugdíj, az több lesz-e ennél.

Aminek viszont mindenképpen van értelme, az 60 éves kora előtt legalább 450 napra egy munkaviszony – egészen pontosan úgy kellene, hogy a 450 nap a 60. éve előtt 45 nappal legyen meg. Van egy nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) nevű ellátás, amire az jogosult, akinek az öregségi nyugdíj betöltéséig legfeljebb 5 éve van hátra, és ezelőtt legalább 45 napig álláskeresési járadékra volt jogosult. 45 nap járadék 450 nap munkaviszony után jár. A NYES szolgálati idő és jár mellé a zöld lámpa. A nyugdíj összegét nem rontja, mert a járadék és a NYES is olyan ellátás, meg még van pár ilyen, amivel ha kevesebb lenne a nyugdíj, akkor figyelmen kívül hagyják.

Minden ellátás alapja a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé számolt 180 napi átlag, feltéve, hogy az aktuális jogviszonyban volt legalább ennyi bérezett nap. Ha nem lenne ennyi, akkor további szabályok jönnek be, de Neked lesz, ha marad a munkaviszonyod. Csak a járulékfizető napok számítanak bele, tehát a csed előtti táppénz nem alapja a csednek, a gyed előtti táppénz és csed pedig nem alapja a gyednek.

Tehát nem befolyásol semmit hátrányosan egy táppénz, viszont mivel nem tudni, hogy mikor mész táppénzre, ezért nehéz megmondani, hogy mennyi lesz a csed és a gyed alapja.
De ha még két hónapot dolgozol a jelenlegi bérrel, akkor bármelyik lesz is az utolsó 6 hónap, ott a jelenlegi, 6 órás béred lesz az átlag alapja. Azt feltételezve, hogy 30 év alatti vagy, az ezutáni adókedvezménnyel 434.000 Ft-os átlagból nettó 434.000 Ft körüli csed várható, mert a csed mértéke 100%, SZJA az előzőek miatt nincs, járulék meg nem terheli. Ilyen átlagból 30 év alattiként a gyed havi nettó 273.000 Ft körüli.

A fennálló munkaviszony mellett másik munkaviszony létesítésének nincs értelme, ha valójában nem dolgozol benne, mert táppénzen kívül mást nem kapnál, mivel több jogviszony esetén mindegyikben külön-külön kell rendelkezni 1 év előzetes biztosítással. De ha csak egyetlen munkaviszonyod lenne a 2027-re gondolt minimálbér kétszeresét meghaladó bérrel, akkor a csed és a gyed alapja a minimálbér kétszerese is lehetne, a gyed pedig két év elején is emelkedne az újévi maximumhoz képest.

A jelenlegi szabályok szerint gyedbe, gyesbe szülés esetén a következő csed és gyed alapja az általános szabályok szerint megállapított összeg és az előző csed alapja közül a magasabb. Általános szabályokból 4 van, attól függ, hogy melyik kerülne alkalmazásra, hogy mi lesz a helyzet ketteske születése előtt. Szerintem egyelőre nyugtassa meg az, hogy kevesebbet semmiképpen sem fog kapni, vagy ugyanannyit, vagy többet fog kapni, mint az első baba után.

Helyesen járt el a munkáltató.
A havibéres munkavállalónak a havi fix bérében minden benne van, ezért ott nem értelmezhető azt, hogy (ledolgozott időn felül pluszban) fizetett ünnep, ennél fogva ez a nap sem értelmezhető egy plusz napként az áprilisban ledolgozandó 21-en felül. Az órabéres az, akinek a teljesített órákon felül bér jár azért, mert ezen a napon nem kellett dolgozni, ha nem így lenne, akkor számára nem lenne fizetett ünnep, ezért csak nála rendel az Mt. munkaszüneti napra bért adni. Nála tehát ez egy kvázi 22. nap.

Mt. 146. § (1) A munkavállalót távolléti díj illeti meg

d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

Havibéres akkor kapja meg a teljes havi bérét áprilisra, ha 21 napot dolgozott. Ha ebből 2 gyáp volt, akkor 19/21-ed lesz a ledolgozott időre járó bér.

Csak a versenyszféra munkajogához értek, így a munakjogi részére nem tudok reagálni, fogalmam sincs, hogy pl. mi ez a kikérés. De a ki-bejelentésre vonatkozó jogszabályi előírások mindenhol azonosak, már ha ez a kikérés azzal jár, hogy az egyik helyen megszűnik a jogviszony, a másik helyen pedig létrejön egy új.

Bejelenteni elvileg a munkába lépést megelőzően kell valakit, de az életben számtalanszor előfordul, hogy ez adminisztratív hiba miatt csúszik, akár a hónap végéig, és csak az első bérszámfejtésnél derül ki, amikor érkezik egy jelenléti ív egy olyan munkavállalóról, aki ismeretlen a számfejtőnek, mert belépéskor nem küldtek róla adatot. Ilyenkor egész egyszerűen bejelentjük a valóságnak megfelelően, mert sokkal kisebb gond csúszni a bejelentéssel, mint magánokiratot hamisítani és a munkaszerződésben valótlan dátumot feltüntetni annak érdekében, hogy ne legyen elkésett a bejelentés.

A munkáltató elvileg mulasztási bírsággal sújtható a késett bejelentés miatt, a gyakorlatban szerintem a közszférában ezt egyáltalán nem ellenőrzik, én a versenyszférában is 17 év alatt 2 esetben láttam emiatt pár tízezres bírságot kiszabni. Technikailag évtizedekre visszamenő bejelentés is abszolválható, tehát nincs olyan, hogy program vagy NAV nyomtatványa nem enged x időnél korábbi dátumot beírni. Mindenképpen ragaszkodjál hozzá, hogy a szerződésed és a bejelentésed a valóságnak megfelelő dátumot tartalmazza.

Amennyiben a korábbi munkáltató 03.01-től bejelentette a biztosítási jogviszony szünetelését, úgy ettől a naptól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni magad után, amivel ennyi idő után már meg is szokott találni a NAV, de lehet, hogy a szüneteléseket csak egy hónapban egyszer jelentik (hivatalosan 8 napon belül kellene), és ezért még nincs nyoma a NAV-nál. Ha később 03.01-től jelent be az új munkáltató, akkor a NAV törli az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Akkor nem kell járulékot fizetni, ha GYED-ben részesülsz és egyátalán nem dolgozol mellette ev-ként. Ha elkezdesz dolgozni, bejön a járulékfizetés, azért, mert a munkaviszonyodban GYED-en vagy, ezért ott nem fizetsz járulékot, emiatt pedig főállású ev-vá válsz. Ha bejön a járulékfizetés, akkor bejön az a kb. értelmezhetetlen szabály, amit az általad nézett NAV Információs füzet 7. oldal közepén, a bekeretezett rész fölött találsz. Simán lehet, hogy az ember kisakkozik valamit, bevallja valahogy, aztán a kormányhivatal filléres átlagot hoz ki belőle, mert 180 nappal oszt el 3 hétnyi jövedelmet. A fene se tudja, hogy ennél a gönyölítéses mókánál a kieső idők számbavétele hogy működik. Ezért mondom, hogy csak az a biztos, ha nincs járulékfizetés. Abból garantáltan minimálbér alapú ev ellátások lesznek.

Az iparűzési adót leszámítva csak akkor "mindenmentes" a bevétel a határig, ha ténylegesen dolgozol és járulékot fizetsz a legalább heti 36 órás munkaviszonyodban. Ha elkezdesz számlázni, akkor be kell jelenteni, hogy főállásúnak minősülsz, főállásúként kell járulékot fizetni, és ezzel töredékére vághatod vissza a következő baba utáni ev-s jogviszonyból kapott csedet, illetve ha a munkaviszonyból nem maximális a gyed, akkor azt a kiegészítést a maximumig, amit ev-két gyedet igényelve kaphatsz. (Remélem, hogy tudod és éltél vele, hogy ev-ként is kaphatsz mindent.) Ha nincs figyelembe vehető jövedelmed, akkor minden ellátás alapja a minimálbér, ha van bármilyen kevés, akkor abból alacsony lehet az átlag, mert ezt néha nagyon érdekesen számítja az ellátást megállapító kormányhivatal. Pont ezért írtam úgy, hogy "lehet". Csak az biztos, hogyha nincs járulékalap, akkor nincs csökkenő ev-s ellátás.

dupla

A táppénz alapja annyi lesz, mint amennyi az előző gyedé volt, a csed és a gyed alapja pedig annyi,mint amennyi az előző csedé.

A táppénz alapja annyi lesz, mint amennyi az előző gyedé volt, a csed és a gyed alapja pedig annyi,mint amennyi az előző csedé.

A kérdés nagy késéssel jutott el hozzám, szerintem már nem aktuális.

A kérdés nagy késéssel jutott el hozzám, szerintem már nem aktuális.

Ember nincs, aki Neked erre biztosat tudna mondani az illetékes hivatalokban dolgozókon kívül. A koordinációs rendelet szerinti ellátások soha nem egyszerűek, de a nyugdíj az kifejezetten bonyolult.
Annyit tudok, hogyha mind a két országban jogosult vagy nemzeti nyugdíjra - szerintem itthon 15 évvel már az vagy, mert 15 évvel már jár a résznyugdíj (a rész elnevezésnek semmi köze a másik tagállamban szerzett szolgálati időnek, ez egyszerűen csak egy ilyen
nevű ellátás annak, aki 20 évet nem dolgozott, de 15-öt igen) - akkor mind a két tagállamból kapni fogod. A magyar nyugdíjat kétféleképpen számítják ki (és azt hiszem, hogy ez az osztrák esetében is így van, mert ugyanaz az uniós rendelet vonatkozik rá)
- magyar szolgálati idő és magyar átlagkereset alapján, illetve
- össz szolgálati idő és magyar átlagkereset alapján, és ennek veszik a magyar/össz szolgálati idő arányát.
A kettőt összehasonlítják és a magasabbat állapítják meg.

A határmenti megyék kormányhivatalaiban évente 1-2 alkalommal szokott lenni osztrák-magyar nyugdíj tanácsadó nap, érdemes lenne egy ilyenre elmenni. A tavalyinál szerepel egy elérhetőség: https://www.allamkincstar.gov.hu/nyugdij/nemzetkozi-ugyek/nemzetkozi-nyugdijtanacsado-napok/naptar/magyar-osztrak-nyugdijtanacsado-nap

Jár. Normál esetben annyi napra, de legfeljebb egy évre jár a táppénz, amennyi a folyamatos biztosítás ideje, és ha két jogviszony között 30 napnál hosszabb szünet van, akkor megszakadt, az új jogviszonyban nulláról indulnak újra a folyamatos biztosításban töltött napok. Azonban a GYET ún. jogfenntartó idő, tehát ha ez van két biztosítási jogviszony között, akkor az összeköti őket és nem szakad meg a folyamatosság. A táppénzigény mellé küldjétek be a gyetet megállapító határozatot.
Remélhetőleg nem katás, nem átalányadózó és legalább 30 napban kellőképpen magas jövedelme van. A táppénz csak minimálbér alapú, de a csed és a gyed alapja a kétszerese is lehet...

A megbízási szerződésnél nem értelmezhető a szabadság és a betegszabadság. A táppénz viszont igen, tehát ha beteg vagy Te vagy a gyermek, akkor kérjél táppénzes papírt és add le a munkahelyeden. Ha a megbízási díj (adóköteles része, ami főszabály szerint 90%) egy teljes hónapra eléri a minimálbér 30%-át, akkor 30,15% SZJA+TB járulék terheli, ha nem éri el, akkor 13,5% SZJA. Minden levon a kifizető, később nem kell fizetni semmilyen közterhet ezzel összefüggésben. Előbbi esetben, tehát ha a bruttó megbízási díj eléri a 88.933 Ft-ot (a nettó 62.167 Ft-ot), biztosított vagy és nem kell magad után fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A rendszeresen kapott megbízási díj után fizetendő közterhekből lehet kérni a családi kedvezmény érvényesítését.