A szaloncukor csak nálunk ilyen fontos kelléke a karácsonynak, sok országban nem is ismerik ezt az édességet.
Korábban gyümölcsöket, aszalt különlegességeket, mézesbábokat, papírból kivágott ékességeket, süteményeket akasztottak a karácsonyfára. Később egyszerű cukorkaféleségeket, csokoládégolyócskákat burkoltak selyempapírba, majd színes sztaniolba.
A szaloncukor Magyarországról terjedt el, és igen nagy becsben tartották Erdélyben és a Felvidéken. Sokan meg sem ették, évekig őrizgették az újabb és újabb ünnepre, mások csak a papírjára vigyáztak, abba csomagolták a következő évben a saját maguk főzte szaloncukrot. Tudjátok honnan kapta a nevét? A karácsonyfa régen a legtöbb lakásban a fogadószobában, a nappali helyiségben, azaz a szalonban állt. Itt díszítették ezzel a cukorkával a fát, így nevét a helyiségről kapta.
Már több, mint 150 éve is készítettek szaloncukrot, de csak az 1900-as években vált divattá. Régen még otthon készítették ezt az édességet is! Tiszta, olvasztott cukorral dolgoztak, mások burgonyacukrot vagy fondant is kevertek bele. A megolvasztott cukrot egy nagy tölcséren keresztül csurgatták a gipszformákkal rozsliszttel kialakított sablonokba. Ők zsírpapírba csomagolták. A híres cukrászdákban nagy mennyiségű szaloncukrot készítettek az ünnepek előtt, volt, hogy naponta 25-30 kg csokoládét is felhasználtak. A századfordulótól megindult a cukorka- és csokoládégyárak tömegtermelése. A háziasszonyok eleinte idegenkedtek a gyári készítményektől, de a fokozatosan javuló minőség, az egyre elegánsabb csomagolás, és főleg a széles körű választék (valamint a kézműves készítményeknél lényegesen szolidabb ár) gyorsan tömeges érdeklődést eredményezett. A cukrászdák a későbbiekben már csak az egyedi és különleges (marcipános, zselés, gyümölcskocsonyás stb.) szaloncukrokat készítették és árusították. Az első és a második világháború körüli elszegényedés, a gazdasági válság arra kényszerítette a családokat, hogy saját szükségletükre otthon állítsanak elő karácsonyfadíszeket, fára fölfüggeszthető édességeket és szaloncukrot is. Újra divatba jöttek a mézes készítmények, a tojáshabbal gyártott díszek, de formáltak krumplicukorból, aszalt gyümölcsök segítségével figurákat, sőt édességeket melasz, sütőtök és sárgarépa felhasználásával is.
Ma már a boltok rengeteg színben, ízben csomagolásban árulják a szaloncukrot. A Monarchia óta a szaloncukor hagyományosan magyar specialitás, szaloncukor csak a Kárpát-medence magyarlakta területein népszerű.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)