Az esélyegyenlőségi szak célja, hogy az esélyegyenlőséggel hivatásszerűen foglalkozó szakembereket és az esélyegyenlőségi ismereteket is igénylő feladatkört ellátó munkatársakat felkészítse az Európai Unió esélyegyenlőségi követelményének teljesítésére, az esélyegyenlőségi szemlélet nemzeti és a szervezeti kultúrába való beépítésére. A végzett hallgatók az alapvégzettségtől függően szakközgazdász, illetve esélyegyenlőségi szakértő másoddiplomát kapnak, amely egyaránt képessé teszi őket a vezetői és szakértői feladatok ellátására.
Az esélyegyenlőségi szakképzés hiányt pótol. Az Európai Unió az esélyegyenlőség követelményét az integrációs stratégia szerves részeként, fő politikai áramlatként kezeli. A hátrányos helyzetű csoportok (nők, kisgyermekkel rendelkezők, romák, fogyatékossággal-, és elmaradott régiókban élők) esélyegyenlőségének biztosítása kiemelt terület. Elvárás, hogy a döntések és akciók minden szintjén érvényesítsék a tagországok az esélyegyenlőség követelményét. Magyarország európai uniós tagsága az uniós elvárások megismerését és hazai alkalmazását indokolja az esélyegyenlőség politika terén is. Ez olyan szakértői hálózat kialakítását igényli, amelynek tagjai felkészültségükkel és elkötelezettségükkel segítik a törvénykezésben, a kormányzati, a nem kormányzati intézményrendszerben és a versenyszférában az esélyegyenlőségi követelmények meggyökereztetését. A feladat teljesítésének hazai szakemberbázisa hiányzik, amit a meghirdetett Esélyegyenlőségi szak indítása kíván pótolni.
Az esélyegyenlőségi szemlélet meghonosítása a társadalom minden szintjén nyereséggel kecsegtet. A társadalom tagjai elfogadóbbá válnak az esélyegyenlőség igénye iránt, nyitottabbá az elesettek, a segítségre szorulókkal szemben. Az „esélyegyenlőség barát” társadalmi szemlélet segíti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi, munkaerő-piaci integrációját, csökkenti a hátrányos helyzetű rétegek elleni diszkriminációt.
Ezáltal a szervezeti kultúra is érzékenyebbé a diszkrimináció ellen, jobban érvényesül az egyenlő elbánás elve az álláshirdetésekben, a felvételkor, a munkahelyi előremenetel, valamint a bérezés és képzés során.
Az interdiszciplináris képzés támogatja az élethosszig tartó képzés követelményének hazai elterjesztését. A képzés célja szociológiai, pszichológiai, gazdasági és európai uniós elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, valamint készség- és képességfejlesztés a kommunikáció és a konfliktuskezelés – mint az ismeret transzfer eszközei – területén. A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetének nagy gyakorlata a posztgraduális szintű képzésben, kimagasló tudományos produktumokkal és nemzetközi elismertséggel rendelkező tanári kara a garancia arra, hogy a képzést az európai követelményeknek megfelelő magas színvonalon valósítsa meg.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)