Tisztelt Fruzsina!

Valóban jelezték, hogy a Letrox tbl vivő anyaga változik, ezért különösen kell figyelni a betegek állapotát (nem egyedül a TSH-t!).
Amennyiben panaszai lennének a Letrox100 mellett, akor másik készítmény elérhető.
Üdvözlettel:

Tsiztelt Magdolna!

A leletek a pajzsmirigy gyulladása mellett szólnak és a thrombocyta száma is alacsonyabb (módszertani hiba?).

Egyelőre az eddigi kezelést folytassa, az autoimmun folyamat további kezelés kíván.
Jó egészséget kívánok tisztelettel:

Nem tudjuk megnyitni!

Tisztelt Nóra!

Ez sajnos valóban így van, ha radiojód kezelést akarnak végezni.Persze ez függ attól, hogy a maradék lebeny radioaktív jódot tud-e felvenni!!!!

Tisztelettel:

Tisztelt Nóra!

Ez sajnos valóba így van, ha radijód kzeleét íkarnak végezni.

Tisztelettel:

Tisztelt Kérdező!

Ezek csak laboratóriumi adatok, ezekből nem ajánlatos diagnózist mondani!
Miért?
• Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázs gömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem.
• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is).
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők, és ami még fontosabb az, hogy a „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.).
Mit jelent ez a mindennapi gyakorlatban?
Az alábbiakban bemutatott betege esete ezt a diagnosztikus és terápiás dilemmát mutatja.
A beteg leírása: 32 éves fiatalasszony, akit lényegesebb panasz és fizikális vizsgálat nélkül laboratóriumba küldték. Az elvégzett TSH érték 100 feletti értéket (!) mutatott. A szakrendelésen elkezdett l-tiroxin kezelés először 100 ug-gal lényeges változást nem mutatott a leletében, amelyet a kezelés után 7 nappal ismételtek meg ugyanabban a laboratóriumban (!). Ezt követő hetekben az l-tiroxin dózisát 100 ug-gal emelték, annak ellenére, hogy szívtáji panaszok, rendetlen szívdobogás lépett fel! Amikor már 500 ug-os dózisig eljutottak szívpanaszai fokozódtak és súlyos ritmuszavar lépett fel, ezért akut intenzív osztályra utalták. Ekkor találkoztam a beteggel, akinek a pajzsmirigy megnagyobbodott volt, egész testében remegett, szabálytalan szív-működés (134/min!) volt észlelhető. Az elvégzett EKG súlyos ritmuszavart mutatott (pitvarfibrilláció). Az elvégzett speciális laboratóriumi vizsgálattal sikerült bizonyítani, hogy a biológiailag hasznos TSH, 4,8 IU/l volt!), az anti-TPO és a TSH elleni antitest egyértelműen pozitív volt. A gyógyszer dózisának radikális csökkentésével a ritmus-zavar megszűnt, a betegünk állapota 7 nap alatt fokozatosan rendeződött, a kontroll vizsgálatok során lényeges panasza nem volt. Az immunológiai tesztek is javulást mutattak kombinált mioinositol és szelén kezelés alkalmazása után.
Fontos tehát! A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran - miként azt fentebb említettem -, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy-működése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni tehát a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de a 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét (egyik betegünkben is ezt mutattuk ki!)
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
A klinikai tünetek és a vizsgálati adatok a meghatározóak, a laboratóriumi értékek tehát csak segítséget nyújthatnak!
Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

A Hashimoto thyreoiditis nem azonos a csökkent pajzsmirigy működéssel! A diéta mellett további vizsgálatokat és oki, egyénre szabott kezelést javaslok. Az emelkedett anti-TPO valóban rontja a gyermekvállalás esélyeit. Egyébként nincs nap, hogy nem keresnének fel a meddő házaspárok, mivel a kivizsgálásuk során felvetődött a pajzsmirigy betegségének lehetősége (gyakran egyedül a TSH szint emelkedése, mivel csak ezt nézik!). Ilyenkor gyakran azt a választ kapják, hogy amennyiben a TSH szintjük már rendben lesz, akkor próbálkozzanak a baba vállalásával. Tapasztalatom, hogy ez nem elegendő. Ezt bizonyították a legújabb klinikai megfigyelések is {Miko E és munkatársai: Characteristics of peripheral blood NK and NKT-like cells in euthyroid and subclinical hypothyroid women with thyroid autoimmunity experiencing reproductive failure. J Reprod Immunol. 2017 Sep 28;124:62-70. doi: 10.1016/j.jri.2017.09.008. [Epub ahead of print]}.
Elegendő-e a TSH meghatározása?
Ismert, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegsége döntő szerepet játszik a nők meddőségben, a spontán és a mesterséges megtermékenyítések (IVF, ill. ICSI) utáni vetélésekben. A pajzsmirigy komponensei (pajzsmirigy-peroxidáz és a thyroglobulin) elleni autoantitestek (anti-TPO és anti-Thyreoglobulin) bizonyítottan kockázati tényezőt jelentenek a meddőség és a vetélés szempontjából, de ezt eddig csak a csökkent működéssel hozták összefüggésbe. Jóllehet a csökkent pajzsmirigyműködés esetén a tiroxin hormon alkalmazása mérsékli a szülészeti szövődmények kockázatát a autoimmun thyreoiditises nőkben.
További immuno-endokrin vizsgálatot, gondozást javaslok, tisztelettelí.

Tisztelt Szűcs Péterné!

A panaszai és leletei alapján további részletes kivizsgálást javaslok.
Addig is érdemes volna a pajzsmirigy izotópos vizsgálatát elvégeztetnie! Továbbá indokolt volna következő immuno-endokrin laboratóriumi tesztek elvégzése:

1. TRAK, anti-TPO
2. FT4, FT3 thyreoglobulin
Leletei birtokában célzott kezelést javaslok,
tisztelettel:

Tisztelt Percze Nándorné!

Ez az un. perimenopauza jele.
Mit javaslok?
1. A Syntroxine dózisát csökkentse (egyelőre csak másnaponta vegye be az 50ug-os kapszulát.
2. Szedjen a Maca tbl-ból 2x1-t naponta, (recept nélkül megkaphatja!)
3. A Japonica Feminából 2x1 tbl-t.(recept nélkül megkaphatja!).
Mielőbbi javulást kívánok, panaszok esetleges fennállása esetén kontroll vizsgálat jön szóba.

Jó egészsége tkívánok, tisztelettel:

Tisztelt Kérdező!

A leleteiből sajnos nem lehet diagnózis mondani.
A kezelésről csak a pontos klinikai diagnózis birtokában célszerű dönteni.
Kérem olvassa át ezen a honlpon általam korábban a pajzsmirigy gyulládásról leírottakat!

További kivizsgálást javaslok:üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

Sajnos ilyen valóban előfordulhat.A háttérben gyakran hormonális, néha genetikai ok állhat. A biztató az, hogy ma már gyermek-endokrinológiai részletes kivizsgálás után az elkezdett kezelés teljes sikerrel jár.
Várom majd további tájákoztatását,
mielőbbi javulást, gyógyulást kívánok:

Kedves Anna!

A Syntroxine nem a gyulladásra hat , hanem a már esetleg károsodott pajzsmirigy működést hivatott pótolin. A gyulladásra adandó készítményt egyénre szabottam érdeme beállítani.
Ehhez előtte vizsgálatot javasok.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Anna!

Mélységesen megértem és átélem gondját. Miután a biopsziákat még elsőként az országban magam csináltam és értékeltem, ezért tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy a döntés a legjobb patológus kezében sem mindig egyszerű és egyértelmű. A jobb és pontosabb mielőbbi diagnózist a következők vihetik előbbre:
o Az un. tumor markerek meghatározása: ilyenek a thyreoglobulin és a calcitonin
o Sokat foglalkoztam azzal, hogy a termográfia (hőtérkép) új és biztató módszer lehet. Ilyen irányú vizsgálatokkal már régóta foglalkoztam és a legújabb eredményeket alább röviden leírom. A képeket nem tudom mellékelni, de ezen a honlapon megtalálhatja. Sajnos (milyen különös!) az alkalmazását éppen a rendőrségi orvos tiltotta meg (ugye milyen paradox!).
o A nyert pajzsmirigyszövetből genetikai analízist lehet végezni és megtalálni a tumorra jellemző gén (pl. a papillaris carcinoma esetében). Ezen okból is fejlesztettem ki munkatársaimmal (még Debrecenben a pajzsmirigy molekuláris genetikai laboratóriumát, amelyet a szakmai irigység miatt szétvertek…!)

A pajzsmirigy csomók (göbök) gyakoriak az általános populációban. A felnőtt populációs vizsgálatok szerint a nők körülbelül 4–7%-ának és a férfiak 1-3%-ának vannak tapintható pajzsmirigycsomói. Az ultrahangvizsgálattal megbecsült göbök gyakorisága azonban magasabb, eléri a lakosság 68%-át. A pajzsmirigycsomók nemcsak a pajzsmirigy térfogatának növekedését jelentik, hanem ez egyidejűleg a mirigy túlnövekedésével és strukturális vagy funkcionális átalakulásaival is együtt jár. Bár a pajzsmirigy göbök többsége jóindulatú, a rosszindulatú daganatok kizárása kötelező.
Milyen módszerek állnak rendelkezésre a göbök vizsgálatában?
o Kötelező a pajzsmirigy fizikális vizsgálata, tapintása, amely sajnálatos módon egyre gyakrabban elmarad. Jóllehet a tapintás során a pajzsmirigy állomány (rugalmas? tömött?, érzékeny?, kemény? stb.) sok információt adhat.
o A göbök izotópos vizsgálata során kiderülhet, hogy a göb sok izotópot vesz fel, túlműködik (ezek az un. meleg, vagy forró göbök), amelyek túlműködést okozhatnak. A szív ritmuszavarainak hátterében gyakran ilyen göbök állnak. A gyulladás vagy a rosszindulatú folyamat miatti göbök nem vagy alig vesznek fel izotópot, ezért „hideg göböknek” nevezzük.
o Az ultrahang (UH) valóban további módot jelentett a göbök vizsgálatában, ezért ezeket már rendszeresen végezzük.
o Az UH-gal kombinált tűszúrásos vizsgálat tovább javította a göbök funkciójának megítélését (jó- vagy rosszindulatú, gyulladásos eredetű folyamat áll-e fenn). Jelenleg a „finomtű biopsziát (FNAB)” tartjuk a diagnózis „arany standard” eszközének. A 95% -nál nagyobb specifitás ellenére a határozatlan eredmények az esetek 15–30%-ában fordulnak elő és ekkor mind a beteg, mind a sebész kezelési dilemmába kerül. Ezért ezekben az esetekben más műtét előtti diagnosztikai technikák alkalmazásával elkerülhetjük a felesleges további diagnosztikai eljárásokat és a műtétet is. Ennek a problémának a megoldásához hasznos segítséget nyújt az infravörös termográfia, amelyik olcsó és nem invazív, fájdalmatlan módszer a göbök vizsgálatára. Fontos, hogy a pajzsmirigyrák az összes pajzsmirigy göb 7–15% -át képviseli. A göbökben az erek növekedése a helyi bőrhőmérséklet emelkedésével járhat. Ezenkívül a rossz-indulatú sejtszaporulat (sejtek számának növekedése) által termelt nitrogén-oxid szint növekedése helyi értágulatokat eredményez, ami egyre több hő kibocsájtáshoz vezet. Figyelembe véve ezeket az információkat és azt a tényt, hogy a pajzsmirigy felszínes mirigy, logikusnak tűnt, hogy a pajzsmirigy feletti bőrhőmérsékletet meghatározzuk. Ez a hő az infra tartományban található, ezért külön eszközöket kellett kifejleszteni. Ennek az infravörös termográfiának a hasznosságát már korábban felvetették. Az utóbbi években ezekről számos tanulmány jelent meg, de csak a napjainkba került be az orvosi gyakorlatba (CP Damião CP és munkatársai Sci Rep.2020; 10:21010. Published online 2020 Dec 3. doi:10.1038/s41598-020-78047-1).
o Az infravörös termográfia mérésére több és gyakran komplikált módszert dolgoztak ki. Ezért a korábbi komplikált és gyakran igen drága technikák helyébe már az okos telefonokra szerelhető applikációt fejlesztették ki, amelynek segítségével pontosan mérhetjük a göbök funkcióját. Örömteli, hogy hazánkban először ez a módszer is rendelkezésünkre áll (1 ábra).
1. ábra. az okos telefonra szerelt infravörös kamera
A göbök értékelésben a meghatározó az volt, hogy a göbök mért átlagos hőmérséklete mennyiben tért el az ép résztől.
2. ábra. A pajzsmirigy színes termogram és fekete-fehér képe
A következő összetett és matematikai modellekkel végzett feladat az volt, hogy az eltérő, tehát fokozott vagy csökkent működésű pajzsmirigy aktivitását meghatározzuk. Azt az eredményt kaptuk, hogy a hőmérséklet lényegesen eltért a két állapotban (3. ábra)
3. ábra Termogram hiper és hipotireoid állapotban. A vizsgált két betegben a következő mérések voltak megfigyelhetők:a túlműködő (hipertireoid) állapotban a helyi átlagos hőmérséklet 37,1-37.5 ° C, míg csökkent működés esetén 34,6-34,9 °C volt.
Az egyes csoportok bőrhőmérséklet megoszlását mutatja az eltérő pajzsmirigyműködés függvényében a 4. ábra. A legmagasabb a hipertireoid a legalacsonyabb a hipotireoid csoportban volt.
4. ábra A bőrhőmérséklet a hiper és hipotireoid állapotban és a kontroll csoportban.
Nagyobb számú egyénben az volt kimutatható, hogy az átlag a hőmérséklet ± standard eltérés 37,63 ± 0,56 ° C volt a hiperthireoisisban, de csak 34,93 ± 0,32 °C volt hipotireózisban és 35,76 ± 0,49 ° C pedig a kontroll csoportokban. Az egyes göbök vizsgálat azt mutatta, hogy a jóindulatú göbök hőmérséklete nem tért el s normális területtől (36,21 ± 0,73 °C), de a rosszindulatúak magasabb hőmérsékletet mutattak (37,63 ± 0,29 ° C) (5. ábra)
5. ábra. Túlműködő, nem rosszindulatú göb.
6.ábra. A pajzsmirigygöbök termográfia vizsgálata (a-i-ig)(a sötét vörös göbök rosszindulatú folyamatot valószínüsítenek
Mivel a pajzsmirigy rosszindulatú megbetegedése gyakran társul az emlő daganatával ezért meghatározták az emlők göbeinek hőmérsékletét és szignifikáns összefüggést találtak a göbök funkciójával (8.ábra).
8.ábra Az emlők termográfiás képe ( a bo-on kifejelett fokozott aktivitással)
Az eredmények azt mutatják, th a termográfia fontos módszer lehet, és ha más képalkotási móddal együtt alkalmazva lényeges szerepet játszhat a a pajzsmirigy betegségeinek funkcionális diagnózisában.
Azért, hogy ezt az eljárást alkalmazhassam még harcolni kell!Meddig? ezt nem tudhatom......

Egyelőre azt javaslom, hogy a tumor markereket végeztesse el és a későbbiekben a biopsziát ismételjék meg.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Móni!

Valóban célszerű volna további vizsgálat: anti-TPO, anti-thyreoglobulin antitest és reverz FT3.
Persze az eredményeket az alkalmazott kezelés is jelemtősen befolyásolhatja.
Egyébként rendkívül aktuális kérdést tett fel, amely sok embert érint. A beteg többsége azt szokta tőlem kérdezni, hogy „ professzor úr miért nem érzem olyan jól magam a kezelés hatására, mint a betegség előtt? A panaszok között a leggyakoribbak a következők: fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás, depresszióra hajlam, hízás, csökkent étkezés mellett, Rekedtség,végtagokban zsibbadásérzés, száraz, viszkető hideg, megvastagodott bőr, székrekedés , halláscsökkenés ,szemhéj körüli duzzanat, menstruációs zavarok, terméketlenség, csökkent libidó (nem vágy) ,lassú szívműködés, emelkedett koleszterin szint. Mindez annak ellenére alakul így, hogy –miként írta a gyógyszert rendszeresen szedi. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a nálunk forgalomban lévő hormonok tiroxint tartalmaznak, egy ún. elő-hormont, pedig a pajzsmirigy „igazi” hormonja a trijódtironin, amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető tiroxin. A enzimek (fehérjék), ún. dejodinázok hatására képződik az aktív a pajzsmirigy „igazi” hormonja a trijódtironin, amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető tiroxin. Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív hormon mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a trijódtironin a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a tiroxin mennyisége tehát közel normális lehet, mégis a betegnek aktív hormon hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű trijódtironin képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több tiroxint kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű trijódtironin, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
Hogyan lehet segíteni?
A tiroxin képződő aktív hormon mennyiségét a következőképpen növelhetjük:
• A tiroxinhoz eltérő mennyiségű trijódtironin adunk .
• A másik lehetőség, hogy a csökkent aktivitású enzim működését fokozzuk. Erre több lehetőség is van. Az új eljárások célja az egyénre szabott gyógyszerek és azok dózisának meghatározása. Ezeknek egész skálája ismert, melyek közül az összetétel alapján a kezelő orvos a beteg tünetei és laboratóriumi leletei alapján válogathat. Fontos azonban tudni, hogy a kezeléshez szükséges a trijódtironin és a tiroxin szinteknek a vérben történő meghatározása, mert a TSH önmagában nem elegendő!. A cél tehát nem egyetlen laboratóriumi adat (pl. a TSH) „beállítása”, hanem a komplex kezeléssel a betegek életminőségének javítása és lehetőség szerinti teljes helyreállítása.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Szilvia!

Erről korábban már sokat írtam, az Ön esetében is ennek mérlegelését javaslom: Sajnos az ábrákat nem tudtam mellékelni!
A magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan mint egy átültetett szerv (pl. a vese, szív stb.), amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később pedig nem minden esetben lökődik ki. Ennek a védelemnek immunológiai és hormonális okai is vannak.
Milyen immunológiai mechanizmusok biztosítják a magzat megtapadását és fejlődését?
Az endokrinológia, immunológia és a genetika módszereinek alkalmazása forradalmi változásokat eredményezett a terhességgel kapcsolatos kutatásokban. A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (humorális immunitásért, azaz az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (celluláris, sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség 2.-ik trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson (1. ábra).
Ha viszont ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.
Ezt a kényes egyensúlyt számos hormonális és külső tényező képes felborítani. A Th1 sejtek által termelt anyagok ún. citokinek a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatásúak. A Th1 csoportba tartozó gamma interferon (INFγ) toxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Egerekben az INFγ-val történő kezelés a terhesség megszakadásához vezetett. Ennek az anyagnak az emelkedését figyelték meg az ismételten vetélő nőkben is. A Th1 citokinek termelését indukáló vírusfertőzésekről ismert, hogy szerepük van a spontán abortuszok kiváltásában.
Mi a kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség és a meddőség, a spontán vetélések között?
A pajzsmirigy autoimmun betegségei és a terhesség közötti kapcsolatra több magyarázat van.
o A vetélés kapcsolatban lehet azzal az egyensúlyzavarral, amely az autoimmun betegség alatt a Th1 és a Th2 arány kedvezőtlen változásával függ össze.
o Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőkben a pajzsmirigyhormonok viszonylagos, ill. abszolút hiánya figyelhető meg. Az első három hónapban (trimeszterben) minimálisan emelkedett TSH-t mutattak ki. Amennyiben a TSH érték 2,5 mU/l fölé emelkedett és a TPO elleni antitest szintjük is magas volt, akkor a vetélés kockázata lényegesen növekedett. Ez azt jelzi, hogy az immunrendszer aktiválódása (antitest szint emelkedése) és a csökkent pajzsmirigy aktivitás mindenképpen káros a magzat szempontjából.
o A nemzetközi irodalomban egyértelmű állásfoglalás található arra, hogy a terhesség, sőt a fogantatás előtt a csökkent működést, azaz a hypothyreosist el kell kerülnünk megfelelő gyógyszeres kezeléssel. A hypothyreosis kezelése azonban nem egyszerű feladat, mivel kicsiny az un „terápiás ablak”, azaz nem könnyű megtalálni az ideális dózist és készítményt. A gyakori TSH meghatározások azért sem javasolhatók, mert a thyroxin (T4) dózis változtatását a TSH szint csak megkésve követi. Az a tény, hogy az egyes T4 készítmények biológiai hasznosulása (ún.„bioviability”) lényegesen eltér egymástól, további óvatosságra inti a kezelést elindító, ill. ellenőrző szakorvost. Általános elvként leszögezhető, hogy a T4 kezelést alacsonyabb dózissal kell elkezdeni még akkor is, ha kísérő betegségek (pl. súlyos szívbetegségek) nincsenek. Az 1,0 körüli TSH érték elérése mellett az egyedi kezelés során, az életminőség javulását kell szem előtt tartani. Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT) . Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ráadásul a T4 nem jut be az agyba, mivel ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3. Ez különösen fontos a terhesekben, mert a magzati agy fejlődéséhez T3-ra van szükség.
Mik azok az NK és uNK sejtek?
Évtizedekkel ezelőtt már kísérletesen foglalkoztam az NK sejtekkel. Ezek a természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. A baj csak az, hogy a tumor gátló, a daganatos sejteket ölő tulajdonságuk mellett a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
A téma valóban óriási érdeklődést váltott ki és a legismertebb orvosi szaklapokba került (Natural killer cells in female infertility and recurrent miscarriage: a systematic review and meta-analysis Hum. Reprod. Update (May/June 2014). Az NK sejtek (ún. CD56 sejtek) meghatározása vérből sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt.
Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció a magzat megtapadását gátolja, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat. Fontos, hogy az NK sejteknek (CD56-al jelzetteknek) van egy fontos alcsoportja, az ún. uNK sejtek, azaz a méhben lévő sejtek. Ezeknek az aktiválódása szerencsére védi a magzatot a kilökődéstől (Uterine NK cells: active regulators at the maternal-fetal interface, Ashley Moffett, Francesco Colucci, J. Clin. Invest. 124(5): 1872-1879, 2014). Ez az elmúlt hónapban leírt felfedezés új értelmezést jelent, másrészt a kezelésben is új távlatokat nyit meg. A jelentősége az, hogy a perifériás vérben lévő NK sejtek számának és funkciójának csökkentése, ugyanakkor az uNK sejtek működésének fokozása lehet a cél.
Milyen laboratóriumi vizsgálatok lehetségesek?
A visszatérő, spontán vetélés esetében a megtermékenyülés megtörténik, a magzat beágyazódik, de a magzat kezdeti fejlődése 6-12. hét körül megáll. Az embrió vagy spontán kilökődik, vagy elhal. Amennyiben a spontán vetélés mögött nincsen genetikai, endokrinológiai, mikrobiológiai, vagy más környezeti tényező, akkor olyan ismeretlen eredetű vetélésről van szó, amelynek hátterében immunológiai okok lehetnek. Ezek lehetnek autoimmun betegségek (autoantitestek), (NK sejtek), az immunszabályozás zavarai. Ilyen esetben feltételezhető az ún. „immunológiai abortusz”. Ezekhez a vizsgálatokhoz vérből szeparált sejtek kellenek!.
1. Th1-Th2 citokin arányának mérése (1. és 2. ábra). A Th1 illetve Th2 sejtek a- szerint különíthetőek el, hogy milyen citokint termelnek. Visszatérő vetélés estén – miként arra fentebb utaltam - Th1, normál terhességnél Th2 dominancia figyelhető meg.
2. Természetes ölősejt (NK) vizsgálata. Az NK sejtek a szervezetbe kerülő idegen sejteket pusztítják el. Az NK sejtek számának növekedése, vagy a sejtölő aktivitás fokozódása immunreaktivitást jelez.
3. HLA keresztpróba, amely ún. mikrolimfocítotoxicitási teszt, melynek során az anyában az apa HLA antigénjeivel szembeni keringő ellenanyag mutatható ki.
4. ún. FACS keresztpróba melynek során azok az anyai szérumban lévő antitestek mutathatóak ki, melyek felismerik az apai T,- illetve B sejteket.
5. Kevert limfocita kultúra (MLC) és blokkoló antitest vizsgálata. A módszer az anya sejtjeinek az apa sejtjeivel szembeni reaktivitását méri. A vizsgálat során az anya sejtjeit az apai sejtekkel, illetve kontrollok összekevert sejtjeivel reagáltatjuk, anyai szérum jelenlétében, vagy a nélkül. A vizsgálat választ ad arra, hogy az anya hiperaktív-e az apa sejtjeivel szemben, illetve, hogy az anyában vannak-e olyan gátló faktorok melyek az apa elleni reaktivitást megakadályozzák.
Kezelés lehetőségei:
Kiderült, hogy több olyan kezelési mód van, amelyekkel az eddigi eredmények biztatóak. Egyrészt igazolódott, hogy a pajzsmirigy hormonjainak szerepe van a védő, tehát uNK sejteknek a működésében (fokozza működésüket!), másrészt a szteroid hormonoknak (mellékvese és a progeszteron), ill. a hCG-nek, a szelénnek, ill. az ún. IVIG-nek (intravénás immun-globulinnak) kedvező hatása van az NK sejtek működésének szabályozásában (Schumacher A.: Endocrine factors modulating immune responses in pregnancy Frontiers Fontiers in Immunology May 2014|V.5| 5).
Fontos végezetül hangsúlyoznom, hogy az immunológiai vizsgálatok csak együttesen értékelhetőek a klinikai tünetekkel, hormonális vizsgálatok eredményeivel és irányt mutatnak arra vonatkozóan, hogy milyen típusú immunológiai vetélés állhat fenn, indokolt-e az IVIG, esetleg az apai limfocitákkal történő immunizálás, vagy más hormonális kezelés.
Bízom benne, hogy ezek az információk segítséget nyujthattam.
Jó egészséget és sikeres gyermekáldást kívánok:

Tisztelt Anna!

Ez valóban lehetséges, annál is inkább mivel az allergiás reakcióért felelős mechanizmus az autoimmun pajzsmirigygyulladást is kiválthatja. Erről is kívánok írni, ha időm engedi és felesleges bürokratikus ügyekkel nem fognak bombázni......
jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Kérdező!

Köszönöm leletei megküldését.Mielőbbi kontroll vizgsálatra várom, a
következő kiegészítő vizsgálatokat javaslom:
TRAK, FT4, fvs és kvalitativ vérkép kontroll.

A Letrox dózisa egyelőre 100 ug maradhat.

Jó egészséget kívánok, tistelettel:

Tisztelt Ancsa!

Ennek az lehet az oka, hogy pajzsmirigygyulladása zajlik.

Üdvözlettel:

A medulláris pajzsmirigy tu. valóban öröklődhet, de a laboratóriumi teszt mellett ésszerű volna klinikai részletes kivizsgálás is.
Üdvüzlettel:

Tisztelt Kérdező!

Köszönöm levelét. Jóllehet csak néhány adatot közölt, de úgy tűnik, hogy a mellékvese hormonja emelkedett lehet. Célszerű volna a további vizsgálat :az aldoszteron direkt renin ráta értékek dinamikus mérése nyugalomban és felállás után. Másrészt a mellékvesék nagyságának meghatározása UH-val, ill. CT-vel.
Jó egészséget kívánok: